Linuxon innen Windowson túl

3 és fél éve nem írtam ebbe a blogomba. Látszik hogy sokat dolgozom. Meg persze játszom. Amiért billentyűzetet ragadtam az az új vírusírtóm az Avira Antivir PErsonal, ami free. Mivel teljesen jogtiszta xp -m van, másfél éve használom a Microsoft, Essential nevű ingyenes programját, de az utóbbi időben torrentezés közben észrevettem hogy a real time védelme nagyon lelassította a gépet. Ekkor néztem igazán körül a vírusírtó piacon, elsődleges szempont a kis erőforrásigény volt. Az Avira nagyságrendekkel verte ebben a többi ingyenes , sőt a legtöbb fizetős irtót is. Mióta lecseréltem az Essentialt erre, semmilyen lassulás nem borzolja idegeim. 

A valós idejű védelem kb 10-20 MB memóriát igényel, amíg ugyanez az AVG freenél 70-90 MB, scannalés közben az Avira memóriaigénye 50-70 Mb, amíg az AVG Free-é 200 Mb körül van. 

NEm teszteltem ki pontosan, de tervezem hogy összeütök egy ingyenes vírusírtó tesztet. Egyszer. 

Jó magyar emberként éveken keresztül a kedvenc lejátszóm az Mplayer volt, és a Mencoder még mindíg az egyik kedvenc programom. De minél jobban megismerem annál jobban a szivemhez nő egy másik nagyon okos és kicsi, és szeretnivaló lejátszó, a VLC.

Az hogy mindenféle kodekkel megbírkózik nem meglepő, mert az Mplayernek sem nagyon tudtam olyat mutatni amit nem tudott lejátszani, de a VLC nemes egyszerűsége, meg persze kedvenc szolgáltatásom benne a képlevágó menü,  átpártolásra kényszerített.

Sosem szerettem a szélesvásznú filmeket nézni monitoron, lévén minden monitorom 4:3 arányú. Ha széthúzom a képet mindenkinek hosszú feje lesz, mint régen ha tv-ben vetítettek egy mozifilmet. Ma már a tv is a levágós technikát alkalmazza ha a 4:3 arányú képernyőre kell igazítania a szélesvásznú moziképet. Igaz ugyan hogy így a kép két széléről elveszlik egy-egy csík, de itt ritkán történik valóban hiányérzetet keltő esemény. (Ritkán azért előfordul kivétel) A VLC az eddigi egyetlen lejátszó amiben ezt a levágós megjelenítési technikát megtaláltam. Lehet hogy az Mplyer is képes rá valamelyik parancsori kapcsolójával, de én megmondom őszintén mindíg elfelejtem ezeket a kapcsolókat, meg a paraméterezésüket. Arról nem is beszélve ha hirtelen kedvem támad végignézni egy filmet, nincs kedvem előszedni az mplayer leírását, ami a kapcsolóit tagalalja.  VLC -n csak jobb klikk a képen, levágás menü 4:3 képarány és kész.

Persze nem csak ezt szeretem benne. Azt is nagyon szeretem hogy egyszerűen és nagyszerűen tudom lementeni vele a netes streameket, kedvenc formátumomba. Persze az egyszerűség kedvéért ritkán kódoltatom át vele. Bár nem szeretem a varázslós megoldásokat, a VLC varázslója a szivemhez nőtt. Megkérdezi hol találja a streamet, milyen formátumba, milyen néven mentse, és ennyi.

Ha meg közös filmnézésre vágyom valakivel, de akivel nézném többszáz kilométerre van éppen, akkor is előkapom a VLC varázslóját, és szórok vele egy kis műsort... hihetetlen mennyire egyszerűvé teszi az életet a média területén ez a kis méretű, de annál igényesebb lejátszó.

Persze a legttöbb linuxra elérhető saját csomagformátumában, de létezik a windows verziója is, és elképesztően gyors. A lányom PII 300 Mhz -es Compaq Aarmada 1750 -es notiján, 128 Mb memóriával  XP - n, a legtöbb divx -es filmet szaggatás nélkül hajlandó lejátszani teljes képernyőn. Ez azért elég meggyőző teljesítmény.

A honlapja :

www.videolan.org

A wines, magyarul is tudó verzió letölthető innen (természetesen free, és mindössze 9 Mb):

http://www.szoftverbazis.hu/kereses/index.html?search=vlc&hol=szoftverbazis

Hű de ellustultam... Konkrétan nem ez történt de éppen sok egyéb másirányú életviteli probléma mellett nem jutott időm megörökíteni a próbálgatásaimat. Pedig volt szép számmal. Természetesen ahogy kijött rögtön feltoltam egy Ubuntu 8.04 -et a gépemre, mármint arra amelyiken a 7.10 -nek különböző gondjai akadtak a régi TNT2 -Nvidia kártyával. Nos a 8.04 már elboldogul a zárt meghajtó talapítésével, és van is 3d. De az mp3 lejátszó még továbbra is szaggat ha egy-egy ablakot nyitok zárok.. vagy egyáltalán bármit teszek a grafikus felületen. Ahogy végigböngésztem a fórumokat nem egyedül állok a jelenséggel, és megoldást nem találtam rá sehol. Nem is vacakoltam sokat az új LTS ubival... Aztán újból megnéztem mi újság a szimpatikus PC-BSD háza táján. Nos az önmagukat telepítő csomagok száma az utóbbi időben szépen emelkedik a pbdir.com oldalon, de még mindíg nagyon gyér a kínálat. Persze, mivel a PC-BSD tulajdonképpen egy 6.3 -as FreeBsd felcsicsázva grafikus telepítővel meg egy két plusz scripttel, akár a FreeBsd portokat használva is telepíthetnék rá csomagokat, de akkor már inkább a 7.0 -val kezdenék. Mindenesetre továbbra is szimpi a próbálkozás, a gyorsaság meg az egyszerűség pláne. Aztán visszanéztem a Zenwalk -ra is, egy rövid teszt erejéig fent is volt a slackware alapú disztró a gépen, és gyors is meg csillvill is, de a slack tárolóiban levő csomagkínálathoz képest is elég szegényes a Zen repóiban lévő. Persz telepíthetnék a Salak csomgajaiból ha valami hiányzik, meg persze fordíthatnánk is, de ha a cél az egyszerűség akkor inkább más terjesztést válasszunk. :D

Ez a post egy olyan nesze semmi fogd meg jól, meg sokmindenről írok tulajdonképpen semmit, mert épp szemezek egy új terjesztéssel. Igaz ugyan hogy Brazil a drága, és Distrowatch.com listáján épphogy a 10. helyen áll, de az OSX -re hajazó kinézet meg az igért gyorsaság és egyszerűség, hamarosan tettekre fog késztetni hogy a kezem ügyébe vegyem a Dreamlinux nevü jövevényt. Hogy rémálom lesz-é vagy annyira szép álom hogy nem lesz kedvem felébredni belőle, hamarosan elmesélem. Remélem. :D

A harmadik részben mint igértem a Sabayon, a Mandriva és a Debian lesz a reflektorfényben.

Sabayon

Olaszul ha jól tudom, egy édesség neve. Természetesen olasz eredetű terjesztés, és a legfurcsább benne hogy gentoo alapú. Namost ez kicsit fából vaskarika, mert a gentoo legnagyobb erénye hogy a végletekig beállítható, bár a mostanában támogatott gentoo telepítési eljárásoknál az alaprendszer már nem a mi gépünkön fordul, de a portage rendszer megfelelő beállítása épp arra való hogy minden felesleges sallangtól mentes legyen a rendszer. A Sabayonról ezt nem mondhatnám. DVD -ről telepítve 8 Gb helyet foglal, és mindent felpakol a gépünkre ami a lemezen található. Telepítés közben kiválaszthatjuk hogy melyik ablakkezelőt szeretnénk használni. Ha a KDE a kedvencünk, egy csill-vill, két paneles menüt használó felületet kapunk. Rögtön képesek vagyunk bármilyen média fájl lejátszani, mindenféle programtipusból a rendelkezésünkre áll, többféle is. (Ha jól emlékszem az OpenOffice és a Koffice is települ).

A rendszer rögtön képes írni is az ntfs partícióra, ezenkívül akár a HD felbontásra is képes (1920*1080, persze csak ha a videókártyánk is képes rá). A compiz vagy a Metisse 3d -s kezelő felületet is telepíti, valamint az Nvidia és az Ati meghajtóit is.

A csomagkezelése persze gentoo -s, azaz a freebsd -től átvett portage rendszert használja.

Mandriva

Most épp Mandriva 2008.0 alól küldöm ezt a postot. A Mandriva, régebben Mandrake, francia terjesztés. A Mandrake névvel egy amerikai képregényhős miatt perbe is keveredett a cég a képregény kiadójával a 90 -es évek végén. Ekkor változtatták a terjesztés nevét MandrakeLinuxra. A hab a tortán már csak az volt amikor az egyik rendszerbeállító programot meg drake-nek nevezték el, aki ugyancsak szereplő volt a képregényben. (Mondjuk ezen az alapon a debian-t is be lehetne perelni, mert ott mint később szó lesz róla, minden kiadás egy Toy Story szereplő nevét kapja. Igaz a Debian nem cég, nem igazán van kit perelni)

Mindenesetre miután egyesült a Connectivával, Mandrivára változtatta a nevét. Kiadási periódusa egy év, így aztán a verziószám egyenlő az évszámmal. A teljes terjesztés 3 cd -s, de elérhető 1 Cd -s Live Cd verzió, amiből hirtelenjében pár félét fel tudok sorolni. Van KDE -s, Gnome -os, ezekből bővített és ázsiai nyelvkészlettel érkező is. Dobozos kiadást is forgalomba hoz a cég 49 euróért, amiben plusz programok találhatóak az ingyenes kiadáshoz képest. (Pl. a Cedega, ami a legtöbb directX -es játékot képes futtatni)

Nálunk komoly hátránya hogy nincs a kiadásban magyar nyelv. (Azért teljesen nem maradunk magyar nyelv támogatás nélkül, az openoffice és a mozilla magyar nyelvi fájljai megtalálhatóak a tárolókban.) Kár, mert egyébként egy stabil és gyors terjesztés. (Az én gépemen jóval gyorsabban fut mint az Ubuntu 7.10 tette). Automatikusan települ az Nvidia vagy az Ati kártyánk drivere, és választhatunk a compiz vagy a metisse 3d -s ablakkezelő közül. Érdekes hogy az mplayer -t ugyan feltelepíti, de a grafikus előtétjét nem. Azt ránk hagyja. (A live cd hdd-re telepített változata) A terjesztéshez elérhető programok száma meg sem közelíti az Ubuntuhot vagy a Suséhez elérhetőek számát. A Debianról ne is beszéljünk. (Csak a saját tárolóiban található csomagok számáról beszélek )

rpm alapú csomagokkal dolgozik.

Az előző részben a PCLinuxOS-ról és az Ubunturól esett szó. Most a Distrowatch listája szerinti 3. - 4. - 5. helyezett következik.

OpenSuse

A SUSE az egyik legrégebbi terjsztés. Ma már sokan nem tudják, de  Slackware alapokra építkezett. A S.U.S.E. céget 92. -ben alapították, a Suse 1.0 1994 -ben látott napvilágot. 1996 -ban adták ki a 4.2 verziót, ami már teljesen önálló terjesztésnek számított. A cég német bejegyzésű (volt). 2004 -ben a Novell felvásárolta és Suse Linux -ra vátoztatta a nevét. Jellemzője a Yast nevű saját fejlesztésű, grafikus beállító központja, amivel elvileg a teljes rendszer adminisztrálható. Csomagjai .rpm formátumuak, de persze nem kompatibilisek más rpm -et használó terjesztés csomagjaival. (red hat - Fedora, Mandriva)

Kifejezetten Desktop operációs rendszernek készül. Legújabb stabil verziója a 10.3, ami DVD méretű, teljes telepítésben 9 Gb körüli helyet foglal a hdd -n. 

2005 -ben jelentették be az openSUSE projectet, ami a fejlesztési folyamatot is átláthatóvá tette. 2005-ben nyílt forrású projectben, a dobozos változatát is megjelentették. Németországban több város önkormányzata is átállt a Suse használatára.

A terjesztés nem tartalmazza a zárt forrású kodekeket, beleértve az mp3 és az xvid vidx, kodekeket is. Ezeket csak a netről letöltve tudjuk telepíteni nem hivatalos tárolókból. Ennek ellenére az egyik legismertebb és leghasználtabb terjesztés magyarországon, főleg a Linuxxal ismerkedők körében. 

Fedora

A Fedora a Red Hat nyílt változatú továbbélése. A Red Hat -ot a 9.0 kiadása után főleg szervereken használatos, fizetős rendszerként  fejlesztette tovább  a Red Hat inc. A nyílt vonal lett, a főleg közösségű fejlesztésű, (azért a Red Hat fejlesztőmérnökei is besegítenek) Fedora Core, ami a 6.kiadás után elhagyta a Core tagot. A 7. kiadás már csak Fedora. Mára már főleg Desktop rendszer, csomagformátuma természetesen az rpm, hiszen ezt a formátumot illetve csomagkezelő rendszert a Red Hat fejlesztette ki. 

A magyar nyelv támogatását csak a Fedora Core 2. kiadástól tartalmazza a rendszer, talán ennek is köszönhető hogy nálunk közel sem olyan gyakori mint az Ubuntu vagy a Suse. Teljes telepítésben a Fedora is kb. 9 Gb-nyi helyet foglal. Grafikus telepítője az Anaconda. A fájlrendszerében, illetve az indítási mechanizmusban kicsit eltér az összes többi rendszertől, talán ez a terjesztés, ami a leginkább figyelmen kívül hagyja a szabványokat.

Linux Mint

A Linux Mint egy ír fejlesztésű, Ubuntu magon működő, azzal kombatibilis rendszer, olyannyira hogy akár egyféle Ubuntu kiadásnak is felfoghatnánk. A rokonság a két terjesztés között szorosabb mint az Ubuntu és a Debian között. Használhatja az Ubuntu tárolóit is. Tulajdonképpen pár saját fejlesztésű program, illetve az újragondolt design miatt beszélhetünk egyáltalán külön terjesztésről. 

A saját fejlesztésű részek:

- MintUpdate, ami az ubuntu frissítőjének apróbb hiábit próbálja kiküszöbölni, 

- MintInstall, saját telepítő

- MintDesktop, izlések és pofonok, de tényleg pofásabb mint az ubuntu alap desktopja :D

- MintConfig, saját beállító rendszer.

- MintAssistant

- MintUpload

- MintMenu, ez hasonlít a Vista több paneles menüjére.

Legfrissebb kiadása a 4.0. 1 Cd -s, Live Cd -ként indítható, és ugyanúgy erősen szélessávú internetet igénylő rendszer mint az ubuntu. (mivel tulajdonképpen az is)  

A következős részben a Sabayon, Mandriva és a Debian kerül terítékre. 

Gyakran nézegetem a distrowatch.com -ot, ahol majd az összes (bejelentett) szabad rendszerről (Linux - Unix) meg lehet tudni hogy kik fejlesztik, milyen kiadásaik és mikor kerültek közkézre, honnan és hogyan érhetőek el.

Azok kedvéért akik járatlanabbak a terjesztések történetében, de érdekesnek találják, álljon itt pár keresetlen szó, a distrowatch listája szerinti első tízről.

- PcLinuxOS

Valamikor múlt év szeptembere táján írtam már róla pár sort, amikor az érdeklődés iránta kezdett olyan méreteket ölteni mint az ubuntu iránt. Itt - ott vitába keveredtem fórumokon arról hogy a distrowatch listája mennyire mutathatja meg hogy egy terjesztést mennyien használnak, és többen arról győzködtek, hogy szó sincs róla, hogy annyi ember használná mint mondjuk az ubuntut, csupán az információ éhség juttatta ennyire előre a distrowatch -on. (a lista ugyanis leginkább azt méri, melyik terjesztés híreit hányan olvassák.) Lehet hogy kis országunkat nézve igazuk is van, mert a linuxos fórumokon nem sokat szó esik róla, de számomra az, hogy ekkora az érdeklődés iránta, azt is jelenti, hogy akkor csak használják páran.

De nézzük hogy mit is kell tudni róla, mert egy fórumon bizony, tapsztaltabb linuxos kolléga is állított róla botorságokat.

A terjesztés (mármint az eredeti) egy cd-s, live cd-ként indítható, de könnyen telepíthető a hdd -re. rpm csomagokat használ, lévén a Mandrivára alapul. Valahol olvastam hogy olyan a PCLinuxOS a MAndrivának, mint az Ubuntu a Debiannak. Integrálva van belé a Beryl, mindenféle médiát lejátszik alapból, köszönhetően az Mplayer - nek mint alapértelmezett lejátszónak, a legtöbb beállítás elérhető grafikus felületről.  A KDE -t használja alapértelmezett ablakkezelőként, alap telepítésben felrakja az OpenOffice-t.

Egyszóval könnyen telepíthető, használható kis terjesztés.

- Ubuntu

Ha valaki mostanában foglalkozott linuxxal, elkerülhetetlenül belebotlik az ubuntuba, illetve ilyen-olyan változatába. (Kubuntu, Edubuntu, Xubuntu meg még ki tudja hány féle variációjuk)

Az Ubuntu egy Debianra építkező terjesztés, csomagjai .deb formátumúak, elméletileg képes telepíteni a Debian csomagjait, gyakorlatilag azonban vannak ezzel problémák. Viszont az Ubuntu netes tárolóiban majdnem annyi csomagot találhatunk mint a debianéban (na azért nem egészen, csak majdnem)

A telepítő CD -t ha szeretnénk, meg is rendelhetjük az ubuntu hivatalos lapján. Aktuális verziója 7.10 (Gutsy Gibbon) A Verziószám a kiadás évét és hónapját jelöli a kódnév azonos betűvel kezdődő tulajdonságú állatnév :D

A CD szintén live CD -ként indítható, de egy ikonnal akár persze telepíthetjük is a merevlemezre. Az Ubuntu alapértelmezett ablakkezelője a Gnome (A Kubuntué a KDE, a Xubuntué az xfce) Ha csak a cd -n található programokat telepítjük, erősen hiányérzetünk lesz, mert sem mp3 -t sem videókat nem fogunk tudni lejátszani. Főleg ha híján vagyunk a (lehetőleg szélessávú) netkapcsolatnak. Azonban ha van jó gyors és megbízható netünk, nincs legyőzhetetlen akadály. Az Ubi automatikusan felajánlja a szükséges kodek telepítését a médiához, és már mozizhatunk is.

Ugyanilyen egyszerüen telepíthetünk új alkalmazásokat, mert elég csak a Gnome menüjében kiválasztanunk az Alkalmazás hozzáadása/eltávolítása menüpontot és már válogathatunk is a programok özönében. A zárt forrású videokártya driverek telepítéséhez már grafikus felületen is hozzáférhetünk, pár katt és (elvileg) van 3d -s gyorsításunk. Azért nekem egy régi TNT2 -es kártyával meggyűlt a bajom, pedig a legacy drivert választottam hozzá, de többször hallottam hogy működik mint ahányszor nem :D Nekem a Notimon most is muzsikál egy Ubi 7.10 immár 4 hónapja szinte csont nélkül.

A következő részben jön majd a SUSE (openSUSE), Fedora, Mint.

Folyt. köv.

Ki kellene egészítenem a rovatcímeket a BSD -vel. Többszöri sikertelen FreeBSD telepítési próba után, lesz mi lesz, nekivágtam egy PC-BSD telepítésnek. A rendszer meggyőző. A 2200 + Amd (512 Mb ram) gépemre telepítettem amiben egy 10 Gb -os rész van elkülönítve a próbáknak. A telepítőben választható a magyar nyelv, és semmi olyan kérdés nem kerül elő, amire egy-két év, akár csak wines tapasztalat után ne lehetne válaszolni. Kb 5 - 10 perc a telepítés. A terjesztés második cd-jén található a magyar nyelv a kde -felülethez, ami a pc-bsd alapértelmezett ablakkezelője. De ezen kívül rajta van a firefox, az opera, a k3b cd író, a pidgin multiprotokollos üzenetküldő, (Az alap telepítésben meg a kde -s kopete), meg az openoffice is sajnos csak az angol. Telepítés után újraindul, majd a kde első betöltődésekot ér egy kellemes meglepetés. Felajánlja hogy válasszak meghajtót a videókártyához, és a választékban ott az NVidia 3 zárt meghajtója is. Csak kiválasztottam az enyémhez illőt, és lőn... az x újraindul, Nvidia logo, és már van is 3d támogatás. Ezt az egyszerűséget sok linux terjesztés megirigyelhetné. Ha telepítéskor csak egy felhasználót hozunk létre a root -on kívül, a kde automatikusan azzal lép be. A SIS csipes alaplapomon felismeri a hangkártyát, a lan-t, automatikusan mountolja az pendrive-ot az usb-n. Minden működik pikk pakk.

Saját szoftver raktára a www.pbidir.com -on érhető el. A fájlok kiterjesztéséből adódik a pbi, ez a PC-BSD saját formátumú csomagfájla. Telepítése végtelen egyszerű, fájl letölt, (mondjuk az asztalra) rákattint, és a program már települ is, mintha win-en lennénk. Sajnos egyenlőre nagyon gyér a .pbi féle csomag ellátottság, De ki-ki döntse el maga mire van szüksége, meg mire nincs, nézze meg a www.pbidir.com -on mit talál aztán döntse el ennyi elég -e neki. Azért bízok benne hogy a csomagok száma a verziószámmal együtt majd azért szépen növekszik, hiszen a PC-BSD még csupán az 1.4.1 -es kiadásnál tart, és a BSD -k között főleg elmondható hogy fiatal. Az eddigi használat alatt semmi olyat nem tapasztaltam ami elvette volna a kedvem tőle. Nem láttam váratlan program összeomlást, amit feltelepítettem az működik is. Egyetlen kivétel eddig a Compiz, ami alap telepítésben megtalálható a rendszerben, sajnos fagy vele az x. Mivel a kmplayer is megtalálható az alap telepítésű programok között, nem is meglepő hogy azonnal játszotta a vidix avikat is, illetve az Amarokkal kényelmesen rendezgethetjük lejátszási listákba mp3-inkat is.

Kicsit furcsa hogy a könyvtárak felépítése itt-ott eltér a linuxokon megszokottól, illetve hogy nincs a nagy kedvenc Midnight Commander a konzolon. Ettől eltekintve mindennel elégedett vagyok egyenlőre. Napi használatban használom kb. egy hete netezésre, zenehallgatásra, filmnézésre, és még semmin nem húztam fel magam.

Legnagyobb meglepetésemre a pbidir.com -on a böngészők között található egy 6-os explorer is, de a verziószáma alapján (0.9...stb) érezhető hogy inkáb még béta állapot. Azért persze kipróbáltam. Kicsit lassúnak találtam, illetve minden kép vagy aktív elem letöltésekor újrarajzolja az oldalt, de ha valakinek feltétlen szüksége van rá, használható.

Talán mondanom sem kell de ezt a postot is PC-BSD -n írom, mert amióta fent van a gépemen nem is nagyon bootolok itt mást.

A PC-BSD hivatalos weboldala:

http://www.pcbsd.org

Innen persze le is tölthető.

Ilyen egyszerű telepíteni:

 És ilyen munka közben:

Nos, sikerült használható linuxot is tennem a kicsikére, igaz azért kompromisszum van bőven. A slackware 10 -nek még van egy zipslack nevü dos-ra telepíthető változata.

Így a win98 maradhatott a notin, bár a telepítőfájlokat le kellett törölnöm az 500 Mb -os hdd-ről hogy az alig 50 megás zip fájlban megbúvó linuxot ki tudjam tömöríteni.

Viszont kitömörítés után már egy linux nevü könyvtárban ott a teljes linux root, ahonnan egy loadlin.exe -vel lehet betölteni a kernel imaget -et. Persze ehhez valós dos -módbab kell bootolni a win98-at. Szóval most úgy néz ki a linux indítás hogy win98 dos bootol, majd egy lin nevüt bat fájl indítja a kernel behúzását.

Ebben van paraméterezve a loadlin.exe.

A slacki alig egy perc alatt bootol, felismeri az összes hardvert, beleértve persze a xircom hálókarit is, automatikusan kéri az ip-t a dhcp kiszolgálótót, és hálistennek szépen működik a links karakteres böngésző is. Szóval minden pikk pakk, működik. Telepíteni is lehet rá, persze csomagkezelő,  mivel ugye slackware-ről van szó, nincsen, de gondolom semmi akadálya egy slapt-get telepítésének. Most erős gondolkodásban vagyok egy x telepítésén, valami ultrakönnyű ablakkezelővel, mondjuk icewm, vagy fluxbox.

Ímígyen tehát a kis noti igazán multifunkcionális lett, lehet vele dosos játékokat játszani, win98 alatt akár szöveget szerkeszteni, linux alatt karakteres böngészővel leveleket olvasni webes felületen is, és már egy karakteres felületü msn klienst is kinéztem. Ircezni ugyen régen nem ircelek, de linux alol az sem ördöngősség. Mire kellhetne még használni egy ilyen 4 éve 5000 forintért vett kis notit.

Ötleteket várok :D Nem, routolni nem tudok vele mert vodka hsdpa netem van usb -s modemmel, és 16 bites usb pcmcia kártyát még nem láttam. Ha valaki tudna mégis ilyet örömmel venném, mert a lan kártya alatt még van egy üres helyem. Lehetne csinálni belőle egy hsdpa routert, dupla usb-s kártyával, akár még wifi-re is routolhatna. Az meg ugye célelszözként még jócskán 80 ezer körül van hogy hsdpa-wifi router :D Ebből meg 10 ért meg lehetne oldani, csak az a fránya 16 bites pcmcia hely.

Szal ötleteket azért várnék usb kártyát illetően.

Nos idén karácsonyra a lányom a pár évvel ezelőtti PII -es notimat kunyerálta el tőlem, amiben egy 300 -as proci, meg 4Gb hdd van. Mivel leginkább netezni meg msn-ezni kell neki, és persze a suliban az xp a király, egy minden csicsától megfosztott xp szalad rajta. 128 mb rammal. Eddig még nem panaszkodott.

Viszont így felszabadult a kislány korában játéknak megkapott 486 dx 66 procis feketefehér noti, 20 mega rammal meg 500 mb vinyóval. Egy német win95 volt rajta. Ez még abban a korában került a kezébe amikor megőrült azokért a játék notikért amiket 8-9 ezer forintért lehetett kapni a bevásárlóközpontokban és leginkább a régi kvarcjátékokra hasonliítottak. Egyszer azzal szereltem le hogy ne tegye bele a bevásárlókocsiba (lehetett olya 8-9 éves) hogy a ha megkíméli a pénztárcám ettől a bóvlitól, kap egy igazi laptopot, amin rendes számítógép  játékok fognak futni. Persze már annyi idősen is külön jelszava volt otthon a gépemen, és alig fértem oda ha az osztálytársnőivel csivitelt msn-en, de egy saját igazi laptop, még ha csak dosos játékokra elég is, felvillanyozta. Meg is kapta pár hét múlva, és éveken keresztül kedvenc szórakozásuk volt a bátyját - akinek már ott áltt a sarokban a saját pIII - és a mamáját is beleértve hogy  a supaplexet, máriot meg duke nukemet nyúzták a kis notin órákon át. (ki gondolta volna hogy a supaplexnek 100 pályája is van ?) Persze ahogy megkapta a Compaq Armada 1750 -et, a kis 486 -os noti kiesett a pixisből. Nekem meg felcsillant a szemem. Életem második pc -je kb. ugyanilyen paraméterekkel rendelkezett, a vinyó még kisebb is volt benne, csupán a proci volt kicsit gyorsabb, de csak miután beletettem egy 100 -as pentium overdrive-ot.

Mintha tudat alatt készültem volna erre, már hónapok óta a fiókban kallódik egy xircom pcmcia hálókártya. A kis hdd -t átpakoltam a compaq notiba, és sitty sutty feltelpítettem rá egy damn small-t. Sajnos ahogy visszaraktam mintha leforráztak volna. A 486 -os nem volt hajlandó olvasni a compaq áltl írt mbr-t :(

Na sebaj, gondoltam, előkaptam a debian 3.1 dvd-t, gyorsan megírtam a 3 boot floppyt róla (boot, root, net-install)  beraktam a xircom hálókártyát és bebootoltam a debian telepítőt. 10 lemezt végigpróbálva végül találtam egy tökéletes, egy jó, és egy még épp működő floppyt. :D A debian telepítő bebootolt, a net-install floppy-val életre keltettem a hálókártyát. Majd jött a következő csalódás... a telepítő 24 Mb memóriára áhitozna, de ebben sajnos csak 20 van. Sebaj, gondoltam, majd megpróbálok pár telepítő plugint kihagyni, pl. a cd meghajtókét. Meg ami nem fontos...  de a vége az lett hogy a telepítő egyszercsak nem találta a következő lépést.

Miután meguntam a próbálkozást, elővettem egy win98 -at, csináltam egy boot floppyt, leformáztam a 486 -ban a hdd -t majd ezután át a hdd a compaqba, telepítő fájlok felmásol, vissza hdda 486 -ba win98 telepít. röpke 2 óra alatt  

Rögtön a telepítés után gép ujraindul, és kiírja hogy windows védelmi hiba miatt a win nem tölthető be. Google átkutat, csökkentet módban gép elindít apm támogatás letilt. win98 elindul, xircom kártya működik, dhcp -ről ip megkap... 

Aztán ie4 (:D) elindítása után mosoly lefagy, hát persze, minden második sornál parancsfájl hiba alert. A win egész türhető sebességgel fut, csak ez a fránya ie4. Régebbi böngészők sajnos nem váltak be. A firefox 1.0 telepítője meg sem mozdul, az AOL 2.0 :) hihetetlen, még én sem hiszek a szememnek, protokoll nélkül a gépen keresi a www. vel kezdődő címeket is. A lynks szöveges böngésző winen rettenetes. ie5 -öt nem találok, csak a 6 -ot. Sajnos gondolom hogy kicsit merész próbálkozás de felgyömöszölöm. Persze a flasht meg egyéb csicsát kikapcsolom, a végén még a képek letöltését is, de még így is annyi memóriát zabál hogy a vinyó karattyolása sosem marad abba. Ha meg bezárom  a gép végképp megfagy. :D Kezdenek visszatérni a régi win98-as emlékek ledermedt gépről meg percek alatt betöltődő oldalakról.

Bár nagy türelemmel használható lenne a böngésző. A winword egész jó sebességgel szalad, minden gond nélkül lehetene vele szöveget szerkeszteni.(már amennyire azzal lehet) Szerintem az office 97 is elműködne.

De én linuxot akarok, meg normális karakteres böngészőt.  

Egyenlőre ott tartok hogy potatot keresek, vagy egy régebbi slackwaret, amivel felturbózhatom a kis gépentyűt.

Mikor lesz végre egy oprendszer úgy öszerkava hogy minden működjön ?

Na én most szinte csak fanyalogni fogok.

Az alapállapot, hogy szeretem az Ubuntut. De néha nagyon tele vel a hócipőm.

A notimon majdnem minden csont nélkül szalad, még a hangerő osd -jét is tudja, eddig egyedüli rendszerként.

Mondjuk ha már ennyire kattingatós a rendszer, megoldhatták volna hogy ha végleg el akarom tüntetni a számomra idétlen és unalmas homokszínt a boot folyamatból,  ne kelljen a /etc ben matatnom. De ez lenne a legnagyobb bajom!

Az asztali gépemen kezdődtek az igazi nyűgök. Mivel a laptopomban nincs igazi 3d, csak a szokásos inteles memóriaosztós videókártya, azt gondoltam majd az asztalin meghagyom a compizt. Igaz abban is csak egy régi tnt32 figyel, de ahogy már ezerszer olvastam van a régi nvidiákra külön driver. Pláne ugye a Feisty már kattangatós megoldást kínál a zárt meghajtók telepítéséhez... hááát én maradok annál hogy kisérleti állapot.

Szépen felismerte hogy egy tnt van benne, húzta is hozzá a legacy drivert. Telepítette, majd szólt hogy indítsam újra... nem, nem csak az X -et, persze kernel modul.. érthető. Hát hagytam magam és újraindítottam. Vártam a megszokott NVidia logót. Szívbaj  jött rám hogy nem láttam. Nézem a xorg.conf -ot... driver nvidia. Akkor minden rendben. Mondjuk nem értettem miért sajnálják azt a tizedmásodperc reklámot a cégtől, mivel a logót persze a xorg.conf ban tiltotta le a telepítő. Aztán megértettem... de csak miután be akartam izzítani a compizt. Kitt katt, kapcsolnám be az extra effekteket, asszongya nem tudja. Ja csaptam a homlokomra, hát persze glx. glx szerver telepít. Újraindít, X indul hiba nélkül. Jelentkeznék befelé, a gnome gondolkozik 10 mp.ig (persze hisz ennyi van beállítva) majd újraindul az X, megint a gdm fogad. Na mondom... mivanmá ??? Mégegyszer... megint bejelkez, megint üres (ill homokszínű pfujj) képernyő. Majd az X ujraindul.

Na jó. 1-es terminál apt-get remove a glx szerver. X újraindít aztán no lám így simán belép. Na akkor mondom megkeveredett a script, nvidia driver leszed. Újraindít. Egyszerre feltelepít nvidia driver meg a glx szerver, megint újraindít (kezdek windows hangulatban lenni :D, mondjuk az xp-t ennyit már nem kell rebootolni)

Végre elindul a gnome, gyorsan futtatok egy kis glxgearst. Működik.. hurrá. Bár, mi az a fekete négyze az egérmutató körül ? És nicsak, de sok kerete lett annak az egy ablaknak ahogy elhúztam fölötte a mutatót.. szemetel...  

Elromlott volna a tnt ? Ennyi év után :D Még eszembe sem jutott hogy az Ubi lehet hibás. 

Lehúztam a száguldozó pingvint, megnézem azért a 3d műxik-e, a második képernyőnél kilép a játék... az x meg lefagy. Mit az X ? ctrl-alt-f1... semmi... néééé :D Akkor tényleg halódhat a tnt.  Na akkor nézzük a tvkártyát. Tvtime telepít, kamerámat az rgb n látja.. nagyszerű. Keressünk adást... UHF sáv keres keres... semmi. Na. Mondom akkor nézzük az mplayert. Mplayer -tv stb..mondom neki channel=26-RTL. Frekvenciát tudja, műsor sehol... 9-Mtv (Aki ebből tudja hol lakom gratula :D) megint semmi... sehol egy szál adó. Visszaboot xp alá, PVR . Mind jön szépen... heeeej, nem lesz tv nézés Feisty alatt ??? 

Közben felszenvedtem a mythtv -t is, aztán jót röhögtem mikor olvasomhogy az a mysql kliens amit használna, nem működik együt a mysql szerverrel, pedig ugye mindkettőt a repóból húzza magával :D szééép :D

Szivem szerint megnézném a verziószámát ennek a 7.10 -nek, de minek sajnos tudom hogy ez már nem rc. Videóvágó.. na 3 ból 2 összeomlik, mondjuk hálistennek rögtön, még mikor csak keresgélem mit szeretnék megnyitni velük.

Firefox. Nagyon okosan ahogy először flash-el találkozik felajánlja hogy letölti, waw már választhatok is :D Nagyszerű. Azért én maradok a bevált non-free :D de eredeti adobe playernél. Telepíti. Firefox újraindít, flash sehol, infósáv megint figyelmzetet hogy ha akarom letölti... mondom nahát. Na nem bánom telepítsed megint ha akarod. Asszongya már telepítve van :D Következő kódnévnek javasolnám a feledékeny elefántot ... Bár az nem jó, nem ugyanazzal a betűvel kezdődik. 

Ctrl-Alt-Backspace. Hátha az új X rendbevágja. De nem. Továbbra is panaszkodik hogy nincs flash player, majd miután megbeszéljük hogy telepítve van, betölti a flasht. Na mondom ez így nem lesz jó :D

Ezért már csak ne kelljen újraindítanom :D . Mikor a következő flashes oldalnál megint vitatkozunk, váratlanul azt mondom neki telepítse a másikat is. Ettől megnyugodott ... Ő. Én felhúztam magam, és gondolokozni kezdtem hogy visszateszem a salakot. Ott legalább tudom hogy én vagyok a hülye ha valamit nem ért a rendszer. Nem mondtam el neki elég részletesen.

Meg kell hagyni, ha csak szigorúan az ubuntu támogatott alkalmazásokat használnám lehet atomstabil lenne a rendszer, de csomó dologra képtelen lennék. Mindenesetre bíztató hogy a pidgin nem omlik össze ijedtében ha meglát egy izgő mozgó hangulatjelet, mint anno a gaim.

Még jó hogy nem ez a kiadás lesz a hosszúéletű, csak a következő. Ha jól emlékszem a 8.04 2012 ig lesz támogatott. Vagy nem jól emlékszem ?

Mert ez még áprilisig sem marad a gépemen :D