Linuxon innen Windowson túl

Jó magyar emberként éveken keresztül a kedvenc lejátszóm az Mplayer volt, és a Mencoder még mindíg az egyik kedvenc programom. De minél jobban megismerem annál jobban a szivemhez nő egy másik nagyon okos és kicsi, és szeretnivaló lejátszó, a VLC.

Az hogy mindenféle kodekkel megbírkózik nem meglepő, mert az Mplayernek sem nagyon tudtam olyat mutatni amit nem tudott lejátszani, de a VLC nemes egyszerűsége, meg persze kedvenc szolgáltatásom benne a képlevágó menü,  átpártolásra kényszerített.

Sosem szerettem a szélesvásznú filmeket nézni monitoron, lévén minden monitorom 4:3 arányú. Ha széthúzom a képet mindenkinek hosszú feje lesz, mint régen ha tv-ben vetítettek egy mozifilmet. Ma már a tv is a levágós technikát alkalmazza ha a 4:3 arányú képernyőre kell igazítania a szélesvásznú moziképet. Igaz ugyan hogy így a kép két széléről elveszlik egy-egy csík, de itt ritkán történik valóban hiányérzetet keltő esemény. (Ritkán azért előfordul kivétel) A VLC az eddigi egyetlen lejátszó amiben ezt a levágós megjelenítési technikát megtaláltam. Lehet hogy az Mplyer is képes rá valamelyik parancsori kapcsolójával, de én megmondom őszintén mindíg elfelejtem ezeket a kapcsolókat, meg a paraméterezésüket. Arról nem is beszélve ha hirtelen kedvem támad végignézni egy filmet, nincs kedvem előszedni az mplayer leírását, ami a kapcsolóit tagalalja.  VLC -n csak jobb klikk a képen, levágás menü 4:3 képarány és kész.

Persze nem csak ezt szeretem benne. Azt is nagyon szeretem hogy egyszerűen és nagyszerűen tudom lementeni vele a netes streameket, kedvenc formátumomba. Persze az egyszerűség kedvéért ritkán kódoltatom át vele. Bár nem szeretem a varázslós megoldásokat, a VLC varázslója a szivemhez nőtt. Megkérdezi hol találja a streamet, milyen formátumba, milyen néven mentse, és ennyi.

Ha meg közös filmnézésre vágyom valakivel, de akivel nézném többszáz kilométerre van éppen, akkor is előkapom a VLC varázslóját, és szórok vele egy kis műsort... hihetetlen mennyire egyszerűvé teszi az életet a média területén ez a kis méretű, de annál igényesebb lejátszó.

Persze a legttöbb linuxra elérhető saját csomagformátumában, de létezik a windows verziója is, és elképesztően gyors. A lányom PII 300 Mhz -es Compaq Aarmada 1750 -es notiján, 128 Mb memóriával  XP - n, a legtöbb divx -es filmet szaggatás nélkül hajlandó lejátszani teljes képernyőn. Ez azért elég meggyőző teljesítmény.

A honlapja :

www.videolan.org

A wines, magyarul is tudó verzió letölthető innen (természetesen free, és mindössze 9 Mb):

http://www.szoftverbazis.hu/kereses/index.html?search=vlc&hol=szoftverbazis

Hű de ellustultam... Konkrétan nem ez történt de éppen sok egyéb másirányú életviteli probléma mellett nem jutott időm megörökíteni a próbálgatásaimat. Pedig volt szép számmal. Természetesen ahogy kijött rögtön feltoltam egy Ubuntu 8.04 -et a gépemre, mármint arra amelyiken a 7.10 -nek különböző gondjai akadtak a régi TNT2 -Nvidia kártyával. Nos a 8.04 már elboldogul a zárt meghajtó talapítésével, és van is 3d. De az mp3 lejátszó még továbbra is szaggat ha egy-egy ablakot nyitok zárok.. vagy egyáltalán bármit teszek a grafikus felületen. Ahogy végigböngésztem a fórumokat nem egyedül állok a jelenséggel, és megoldást nem találtam rá sehol. Nem is vacakoltam sokat az új LTS ubival... Aztán újból megnéztem mi újság a szimpatikus PC-BSD háza táján. Nos az önmagukat telepítő csomagok száma az utóbbi időben szépen emelkedik a pbdir.com oldalon, de még mindíg nagyon gyér a kínálat. Persze, mivel a PC-BSD tulajdonképpen egy 6.3 -as FreeBsd felcsicsázva grafikus telepítővel meg egy két plusz scripttel, akár a FreeBsd portokat használva is telepíthetnék rá csomagokat, de akkor már inkább a 7.0 -val kezdenék. Mindenesetre továbbra is szimpi a próbálkozás, a gyorsaság meg az egyszerűség pláne. Aztán visszanéztem a Zenwalk -ra is, egy rövid teszt erejéig fent is volt a slackware alapú disztró a gépen, és gyors is meg csillvill is, de a slack tárolóiban levő csomagkínálathoz képest is elég szegényes a Zen repóiban lévő. Persz telepíthetnék a Salak csomgajaiból ha valami hiányzik, meg persze fordíthatnánk is, de ha a cél az egyszerűség akkor inkább más terjesztést válasszunk. :D

Ez a post egy olyan nesze semmi fogd meg jól, meg sokmindenről írok tulajdonképpen semmit, mert épp szemezek egy új terjesztéssel. Igaz ugyan hogy Brazil a drága, és Distrowatch.com listáján épphogy a 10. helyen áll, de az OSX -re hajazó kinézet meg az igért gyorsaság és egyszerűség, hamarosan tettekre fog késztetni hogy a kezem ügyébe vegyem a Dreamlinux nevü jövevényt. Hogy rémálom lesz-é vagy annyira szép álom hogy nem lesz kedvem felébredni belőle, hamarosan elmesélem. Remélem. :D

A harmadik részben mint igértem a Sabayon, a Mandriva és a Debian lesz a reflektorfényben.

Sabayon

Olaszul ha jól tudom, egy édesség neve. Természetesen olasz eredetű terjesztés, és a legfurcsább benne hogy gentoo alapú. Namost ez kicsit fából vaskarika, mert a gentoo legnagyobb erénye hogy a végletekig beállítható, bár a mostanában támogatott gentoo telepítési eljárásoknál az alaprendszer már nem a mi gépünkön fordul, de a portage rendszer megfelelő beállítása épp arra való hogy minden felesleges sallangtól mentes legyen a rendszer. A Sabayonról ezt nem mondhatnám. DVD -ről telepítve 8 Gb helyet foglal, és mindent felpakol a gépünkre ami a lemezen található. Telepítés közben kiválaszthatjuk hogy melyik ablakkezelőt szeretnénk használni. Ha a KDE a kedvencünk, egy csill-vill, két paneles menüt használó felületet kapunk. Rögtön képesek vagyunk bármilyen média fájl lejátszani, mindenféle programtipusból a rendelkezésünkre áll, többféle is. (Ha jól emlékszem az OpenOffice és a Koffice is települ).

A rendszer rögtön képes írni is az ntfs partícióra, ezenkívül akár a HD felbontásra is képes (1920*1080, persze csak ha a videókártyánk is képes rá). A compiz vagy a Metisse 3d -s kezelő felületet is telepíti, valamint az Nvidia és az Ati meghajtóit is.

A csomagkezelése persze gentoo -s, azaz a freebsd -től átvett portage rendszert használja.

Mandriva

Most épp Mandriva 2008.0 alól küldöm ezt a postot. A Mandriva, régebben Mandrake, francia terjesztés. A Mandrake névvel egy amerikai képregényhős miatt perbe is keveredett a cég a képregény kiadójával a 90 -es évek végén. Ekkor változtatták a terjesztés nevét MandrakeLinuxra. A hab a tortán már csak az volt amikor az egyik rendszerbeállító programot meg drake-nek nevezték el, aki ugyancsak szereplő volt a képregényben. (Mondjuk ezen az alapon a debian-t is be lehetne perelni, mert ott mint később szó lesz róla, minden kiadás egy Toy Story szereplő nevét kapja. Igaz a Debian nem cég, nem igazán van kit perelni)

Mindenesetre miután egyesült a Connectivával, Mandrivára változtatta a nevét. Kiadási periódusa egy év, így aztán a verziószám egyenlő az évszámmal. A teljes terjesztés 3 cd -s, de elérhető 1 Cd -s Live Cd verzió, amiből hirtelenjében pár félét fel tudok sorolni. Van KDE -s, Gnome -os, ezekből bővített és ázsiai nyelvkészlettel érkező is. Dobozos kiadást is forgalomba hoz a cég 49 euróért, amiben plusz programok találhatóak az ingyenes kiadáshoz képest. (Pl. a Cedega, ami a legtöbb directX -es játékot képes futtatni)

Nálunk komoly hátránya hogy nincs a kiadásban magyar nyelv. (Azért teljesen nem maradunk magyar nyelv támogatás nélkül, az openoffice és a mozilla magyar nyelvi fájljai megtalálhatóak a tárolókban.) Kár, mert egyébként egy stabil és gyors terjesztés. (Az én gépemen jóval gyorsabban fut mint az Ubuntu 7.10 tette). Automatikusan települ az Nvidia vagy az Ati kártyánk drivere, és választhatunk a compiz vagy a metisse 3d -s ablakkezelő közül. Érdekes hogy az mplayer -t ugyan feltelepíti, de a grafikus előtétjét nem. Azt ránk hagyja. (A live cd hdd-re telepített változata) A terjesztéshez elérhető programok száma meg sem közelíti az Ubuntuhot vagy a Suséhez elérhetőek számát. A Debianról ne is beszéljünk. (Csak a saját tárolóiban található csomagok számáról beszélek )

rpm alapú csomagokkal dolgozik.

Az előző részben a PCLinuxOS-ról és az Ubunturól esett szó. Most a Distrowatch listája szerinti 3. - 4. - 5. helyezett következik.

OpenSuse

A SUSE az egyik legrégebbi terjsztés. Ma már sokan nem tudják, de  Slackware alapokra építkezett. A S.U.S.E. céget 92. -ben alapították, a Suse 1.0 1994 -ben látott napvilágot. 1996 -ban adták ki a 4.2 verziót, ami már teljesen önálló terjesztésnek számított. A cég német bejegyzésű (volt). 2004 -ben a Novell felvásárolta és Suse Linux -ra vátoztatta a nevét. Jellemzője a Yast nevű saját fejlesztésű, grafikus beállító központja, amivel elvileg a teljes rendszer adminisztrálható. Csomagjai .rpm formátumuak, de persze nem kompatibilisek más rpm -et használó terjesztés csomagjaival. (red hat - Fedora, Mandriva)

Kifejezetten Desktop operációs rendszernek készül. Legújabb stabil verziója a 10.3, ami DVD méretű, teljes telepítésben 9 Gb körüli helyet foglal a hdd -n. 

2005 -ben jelentették be az openSUSE projectet, ami a fejlesztési folyamatot is átláthatóvá tette. 2005-ben nyílt forrású projectben, a dobozos változatát is megjelentették. Németországban több város önkormányzata is átállt a Suse használatára.

A terjesztés nem tartalmazza a zárt forrású kodekeket, beleértve az mp3 és az xvid vidx, kodekeket is. Ezeket csak a netről letöltve tudjuk telepíteni nem hivatalos tárolókból. Ennek ellenére az egyik legismertebb és leghasználtabb terjesztés magyarországon, főleg a Linuxxal ismerkedők körében. 

Fedora

A Fedora a Red Hat nyílt változatú továbbélése. A Red Hat -ot a 9.0 kiadása után főleg szervereken használatos, fizetős rendszerként  fejlesztette tovább  a Red Hat inc. A nyílt vonal lett, a főleg közösségű fejlesztésű, (azért a Red Hat fejlesztőmérnökei is besegítenek) Fedora Core, ami a 6.kiadás után elhagyta a Core tagot. A 7. kiadás már csak Fedora. Mára már főleg Desktop rendszer, csomagformátuma természetesen az rpm, hiszen ezt a formátumot illetve csomagkezelő rendszert a Red Hat fejlesztette ki. 

A magyar nyelv támogatását csak a Fedora Core 2. kiadástól tartalmazza a rendszer, talán ennek is köszönhető hogy nálunk közel sem olyan gyakori mint az Ubuntu vagy a Suse. Teljes telepítésben a Fedora is kb. 9 Gb-nyi helyet foglal. Grafikus telepítője az Anaconda. A fájlrendszerében, illetve az indítási mechanizmusban kicsit eltér az összes többi rendszertől, talán ez a terjesztés, ami a leginkább figyelmen kívül hagyja a szabványokat.

Linux Mint

A Linux Mint egy ír fejlesztésű, Ubuntu magon működő, azzal kombatibilis rendszer, olyannyira hogy akár egyféle Ubuntu kiadásnak is felfoghatnánk. A rokonság a két terjesztés között szorosabb mint az Ubuntu és a Debian között. Használhatja az Ubuntu tárolóit is. Tulajdonképpen pár saját fejlesztésű program, illetve az újragondolt design miatt beszélhetünk egyáltalán külön terjesztésről. 

A saját fejlesztésű részek:

- MintUpdate, ami az ubuntu frissítőjének apróbb hiábit próbálja kiküszöbölni, 

- MintInstall, saját telepítő

- MintDesktop, izlések és pofonok, de tényleg pofásabb mint az ubuntu alap desktopja :D

- MintConfig, saját beállító rendszer.

- MintAssistant

- MintUpload

- MintMenu, ez hasonlít a Vista több paneles menüjére.

Legfrissebb kiadása a 4.0. 1 Cd -s, Live Cd -ként indítható, és ugyanúgy erősen szélessávú internetet igénylő rendszer mint az ubuntu. (mivel tulajdonképpen az is)  

A következős részben a Sabayon, Mandriva és a Debian kerül terítékre. 

Gyakran nézegetem a distrowatch.com -ot, ahol majd az összes (bejelentett) szabad rendszerről (Linux - Unix) meg lehet tudni hogy kik fejlesztik, milyen kiadásaik és mikor kerültek közkézre, honnan és hogyan érhetőek el.

Azok kedvéért akik járatlanabbak a terjesztések történetében, de érdekesnek találják, álljon itt pár keresetlen szó, a distrowatch listája szerinti első tízről.

- PcLinuxOS

Valamikor múlt év szeptembere táján írtam már róla pár sort, amikor az érdeklődés iránta kezdett olyan méreteket ölteni mint az ubuntu iránt. Itt - ott vitába keveredtem fórumokon arról hogy a distrowatch listája mennyire mutathatja meg hogy egy terjesztést mennyien használnak, és többen arról győzködtek, hogy szó sincs róla, hogy annyi ember használná mint mondjuk az ubuntut, csupán az információ éhség juttatta ennyire előre a distrowatch -on. (a lista ugyanis leginkább azt méri, melyik terjesztés híreit hányan olvassák.) Lehet hogy kis országunkat nézve igazuk is van, mert a linuxos fórumokon nem sokat szó esik róla, de számomra az, hogy ekkora az érdeklődés iránta, azt is jelenti, hogy akkor csak használják páran.

De nézzük hogy mit is kell tudni róla, mert egy fórumon bizony, tapsztaltabb linuxos kolléga is állított róla botorságokat.

A terjesztés (mármint az eredeti) egy cd-s, live cd-ként indítható, de könnyen telepíthető a hdd -re. rpm csomagokat használ, lévén a Mandrivára alapul. Valahol olvastam hogy olyan a PCLinuxOS a MAndrivának, mint az Ubuntu a Debiannak. Integrálva van belé a Beryl, mindenféle médiát lejátszik alapból, köszönhetően az Mplayer - nek mint alapértelmezett lejátszónak, a legtöbb beállítás elérhető grafikus felületről.  A KDE -t használja alapértelmezett ablakkezelőként, alap telepítésben felrakja az OpenOffice-t.

Egyszóval könnyen telepíthető, használható kis terjesztés.

- Ubuntu

Ha valaki mostanában foglalkozott linuxxal, elkerülhetetlenül belebotlik az ubuntuba, illetve ilyen-olyan változatába. (Kubuntu, Edubuntu, Xubuntu meg még ki tudja hány féle variációjuk)

Az Ubuntu egy Debianra építkező terjesztés, csomagjai .deb formátumúak, elméletileg képes telepíteni a Debian csomagjait, gyakorlatilag azonban vannak ezzel problémák. Viszont az Ubuntu netes tárolóiban majdnem annyi csomagot találhatunk mint a debianéban (na azért nem egészen, csak majdnem)

A telepítő CD -t ha szeretnénk, meg is rendelhetjük az ubuntu hivatalos lapján. Aktuális verziója 7.10 (Gutsy Gibbon) A Verziószám a kiadás évét és hónapját jelöli a kódnév azonos betűvel kezdődő tulajdonságú állatnév :D

A CD szintén live CD -ként indítható, de egy ikonnal akár persze telepíthetjük is a merevlemezre. Az Ubuntu alapértelmezett ablakkezelője a Gnome (A Kubuntué a KDE, a Xubuntué az xfce) Ha csak a cd -n található programokat telepítjük, erősen hiányérzetünk lesz, mert sem mp3 -t sem videókat nem fogunk tudni lejátszani. Főleg ha híján vagyunk a (lehetőleg szélessávú) netkapcsolatnak. Azonban ha van jó gyors és megbízható netünk, nincs legyőzhetetlen akadály. Az Ubi automatikusan felajánlja a szükséges kodek telepítését a médiához, és már mozizhatunk is.

Ugyanilyen egyszerüen telepíthetünk új alkalmazásokat, mert elég csak a Gnome menüjében kiválasztanunk az Alkalmazás hozzáadása/eltávolítása menüpontot és már válogathatunk is a programok özönében. A zárt forrású videokártya driverek telepítéséhez már grafikus felületen is hozzáférhetünk, pár katt és (elvileg) van 3d -s gyorsításunk. Azért nekem egy régi TNT2 -es kártyával meggyűlt a bajom, pedig a legacy drivert választottam hozzá, de többször hallottam hogy működik mint ahányszor nem :D Nekem a Notimon most is muzsikál egy Ubi 7.10 immár 4 hónapja szinte csont nélkül.

A következő részben jön majd a SUSE (openSUSE), Fedora, Mint.

Folyt. köv.

Ki kellene egészítenem a rovatcímeket a BSD -vel. Többszöri sikertelen FreeBSD telepítési próba után, lesz mi lesz, nekivágtam egy PC-BSD telepítésnek. A rendszer meggyőző. A 2200 + Amd (512 Mb ram) gépemre telepítettem amiben egy 10 Gb -os rész van elkülönítve a próbáknak. A telepítőben választható a magyar nyelv, és semmi olyan kérdés nem kerül elő, amire egy-két év, akár csak wines tapasztalat után ne lehetne válaszolni. Kb 5 - 10 perc a telepítés. A terjesztés második cd-jén található a magyar nyelv a kde -felülethez, ami a pc-bsd alapértelmezett ablakkezelője. De ezen kívül rajta van a firefox, az opera, a k3b cd író, a pidgin multiprotokollos üzenetküldő, (Az alap telepítésben meg a kde -s kopete), meg az openoffice is sajnos csak az angol. Telepítés után újraindul, majd a kde első betöltődésekot ér egy kellemes meglepetés. Felajánlja hogy válasszak meghajtót a videókártyához, és a választékban ott az NVidia 3 zárt meghajtója is. Csak kiválasztottam az enyémhez illőt, és lőn... az x újraindul, Nvidia logo, és már van is 3d támogatás. Ezt az egyszerűséget sok linux terjesztés megirigyelhetné. Ha telepítéskor csak egy felhasználót hozunk létre a root -on kívül, a kde automatikusan azzal lép be. A SIS csipes alaplapomon felismeri a hangkártyát, a lan-t, automatikusan mountolja az pendrive-ot az usb-n. Minden működik pikk pakk.

Saját szoftver raktára a www.pbidir.com -on érhető el. A fájlok kiterjesztéséből adódik a pbi, ez a PC-BSD saját formátumú csomagfájla. Telepítése végtelen egyszerű, fájl letölt, (mondjuk az asztalra) rákattint, és a program már települ is, mintha win-en lennénk. Sajnos egyenlőre nagyon gyér a .pbi féle csomag ellátottság, De ki-ki döntse el maga mire van szüksége, meg mire nincs, nézze meg a www.pbidir.com -on mit talál aztán döntse el ennyi elég -e neki. Azért bízok benne hogy a csomagok száma a verziószámmal együtt majd azért szépen növekszik, hiszen a PC-BSD még csupán az 1.4.1 -es kiadásnál tart, és a BSD -k között főleg elmondható hogy fiatal. Az eddigi használat alatt semmi olyat nem tapasztaltam ami elvette volna a kedvem tőle. Nem láttam váratlan program összeomlást, amit feltelepítettem az működik is. Egyetlen kivétel eddig a Compiz, ami alap telepítésben megtalálható a rendszerben, sajnos fagy vele az x. Mivel a kmplayer is megtalálható az alap telepítésű programok között, nem is meglepő hogy azonnal játszotta a vidix avikat is, illetve az Amarokkal kényelmesen rendezgethetjük lejátszási listákba mp3-inkat is.

Kicsit furcsa hogy a könyvtárak felépítése itt-ott eltér a linuxokon megszokottól, illetve hogy nincs a nagy kedvenc Midnight Commander a konzolon. Ettől eltekintve mindennel elégedett vagyok egyenlőre. Napi használatban használom kb. egy hete netezésre, zenehallgatásra, filmnézésre, és még semmin nem húztam fel magam.

Legnagyobb meglepetésemre a pbidir.com -on a böngészők között található egy 6-os explorer is, de a verziószáma alapján (0.9...stb) érezhető hogy inkáb még béta állapot. Azért persze kipróbáltam. Kicsit lassúnak találtam, illetve minden kép vagy aktív elem letöltésekor újrarajzolja az oldalt, de ha valakinek feltétlen szüksége van rá, használható.

Talán mondanom sem kell de ezt a postot is PC-BSD -n írom, mert amióta fent van a gépemen nem is nagyon bootolok itt mást.

A PC-BSD hivatalos weboldala:

http://www.pcbsd.org

Innen persze le is tölthető.

Ilyen egyszerű telepíteni:

 És ilyen munka közben:

Nos, sikerült használható linuxot is tennem a kicsikére, igaz azért kompromisszum van bőven. A slackware 10 -nek még van egy zipslack nevü dos-ra telepíthető változata.

Így a win98 maradhatott a notin, bár a telepítőfájlokat le kellett törölnöm az 500 Mb -os hdd-ről hogy az alig 50 megás zip fájlban megbúvó linuxot ki tudjam tömöríteni.

Viszont kitömörítés után már egy linux nevü könyvtárban ott a teljes linux root, ahonnan egy loadlin.exe -vel lehet betölteni a kernel imaget -et. Persze ehhez valós dos -módbab kell bootolni a win98-at. Szóval most úgy néz ki a linux indítás hogy win98 dos bootol, majd egy lin nevüt bat fájl indítja a kernel behúzását.

Ebben van paraméterezve a loadlin.exe.

A slacki alig egy perc alatt bootol, felismeri az összes hardvert, beleértve persze a xircom hálókarit is, automatikusan kéri az ip-t a dhcp kiszolgálótót, és hálistennek szépen működik a links karakteres böngésző is. Szóval minden pikk pakk, működik. Telepíteni is lehet rá, persze csomagkezelő,  mivel ugye slackware-ről van szó, nincsen, de gondolom semmi akadálya egy slapt-get telepítésének. Most erős gondolkodásban vagyok egy x telepítésén, valami ultrakönnyű ablakkezelővel, mondjuk icewm, vagy fluxbox.

Ímígyen tehát a kis noti igazán multifunkcionális lett, lehet vele dosos játékokat játszani, win98 alatt akár szöveget szerkeszteni, linux alatt karakteres böngészővel leveleket olvasni webes felületen is, és már egy karakteres felületü msn klienst is kinéztem. Ircezni ugyen régen nem ircelek, de linux alol az sem ördöngősség. Mire kellhetne még használni egy ilyen 4 éve 5000 forintért vett kis notit.

Ötleteket várok :D Nem, routolni nem tudok vele mert vodka hsdpa netem van usb -s modemmel, és 16 bites usb pcmcia kártyát még nem láttam. Ha valaki tudna mégis ilyet örömmel venném, mert a lan kártya alatt még van egy üres helyem. Lehetne csinálni belőle egy hsdpa routert, dupla usb-s kártyával, akár még wifi-re is routolhatna. Az meg ugye célelszözként még jócskán 80 ezer körül van hogy hsdpa-wifi router :D Ebből meg 10 ért meg lehetne oldani, csak az a fránya 16 bites pcmcia hely.

Szal ötleteket azért várnék usb kártyát illetően.

Nos idén karácsonyra a lányom a pár évvel ezelőtti PII -es notimat kunyerálta el tőlem, amiben egy 300 -as proci, meg 4Gb hdd van. Mivel leginkább netezni meg msn-ezni kell neki, és persze a suliban az xp a király, egy minden csicsától megfosztott xp szalad rajta. 128 mb rammal. Eddig még nem panaszkodott.

Viszont így felszabadult a kislány korában játéknak megkapott 486 dx 66 procis feketefehér noti, 20 mega rammal meg 500 mb vinyóval. Egy német win95 volt rajta. Ez még abban a korában került a kezébe amikor megőrült azokért a játék notikért amiket 8-9 ezer forintért lehetett kapni a bevásárlóközpontokban és leginkább a régi kvarcjátékokra hasonliítottak. Egyszer azzal szereltem le hogy ne tegye bele a bevásárlókocsiba (lehetett olya 8-9 éves) hogy a ha megkíméli a pénztárcám ettől a bóvlitól, kap egy igazi laptopot, amin rendes számítógép  játékok fognak futni. Persze már annyi idősen is külön jelszava volt otthon a gépemen, és alig fértem oda ha az osztálytársnőivel csivitelt msn-en, de egy saját igazi laptop, még ha csak dosos játékokra elég is, felvillanyozta. Meg is kapta pár hét múlva, és éveken keresztül kedvenc szórakozásuk volt a bátyját - akinek már ott áltt a sarokban a saját pIII - és a mamáját is beleértve hogy  a supaplexet, máriot meg duke nukemet nyúzták a kis notin órákon át. (ki gondolta volna hogy a supaplexnek 100 pályája is van ?) Persze ahogy megkapta a Compaq Armada 1750 -et, a kis 486 -os noti kiesett a pixisből. Nekem meg felcsillant a szemem. Életem második pc -je kb. ugyanilyen paraméterekkel rendelkezett, a vinyó még kisebb is volt benne, csupán a proci volt kicsit gyorsabb, de csak miután beletettem egy 100 -as pentium overdrive-ot.

Mintha tudat alatt készültem volna erre, már hónapok óta a fiókban kallódik egy xircom pcmcia hálókártya. A kis hdd -t átpakoltam a compaq notiba, és sitty sutty feltelpítettem rá egy damn small-t. Sajnos ahogy visszaraktam mintha leforráztak volna. A 486 -os nem volt hajlandó olvasni a compaq áltl írt mbr-t :(

Na sebaj, gondoltam, előkaptam a debian 3.1 dvd-t, gyorsan megírtam a 3 boot floppyt róla (boot, root, net-install)  beraktam a xircom hálókártyát és bebootoltam a debian telepítőt. 10 lemezt végigpróbálva végül találtam egy tökéletes, egy jó, és egy még épp működő floppyt. :D A debian telepítő bebootolt, a net-install floppy-val életre keltettem a hálókártyát. Majd jött a következő csalódás... a telepítő 24 Mb memóriára áhitozna, de ebben sajnos csak 20 van. Sebaj, gondoltam, majd megpróbálok pár telepítő plugint kihagyni, pl. a cd meghajtókét. Meg ami nem fontos...  de a vége az lett hogy a telepítő egyszercsak nem találta a következő lépést.

Miután meguntam a próbálkozást, elővettem egy win98 -at, csináltam egy boot floppyt, leformáztam a 486 -ban a hdd -t majd ezután át a hdd a compaqba, telepítő fájlok felmásol, vissza hdda 486 -ba win98 telepít. röpke 2 óra alatt  

Rögtön a telepítés után gép ujraindul, és kiírja hogy windows védelmi hiba miatt a win nem tölthető be. Google átkutat, csökkentet módban gép elindít apm támogatás letilt. win98 elindul, xircom kártya működik, dhcp -ről ip megkap... 

Aztán ie4 (:D) elindítása után mosoly lefagy, hát persze, minden második sornál parancsfájl hiba alert. A win egész türhető sebességgel fut, csak ez a fránya ie4. Régebbi böngészők sajnos nem váltak be. A firefox 1.0 telepítője meg sem mozdul, az AOL 2.0 :) hihetetlen, még én sem hiszek a szememnek, protokoll nélkül a gépen keresi a www. vel kezdődő címeket is. A lynks szöveges böngésző winen rettenetes. ie5 -öt nem találok, csak a 6 -ot. Sajnos gondolom hogy kicsit merész próbálkozás de felgyömöszölöm. Persze a flasht meg egyéb csicsát kikapcsolom, a végén még a képek letöltését is, de még így is annyi memóriát zabál hogy a vinyó karattyolása sosem marad abba. Ha meg bezárom  a gép végképp megfagy. :D Kezdenek visszatérni a régi win98-as emlékek ledermedt gépről meg percek alatt betöltődő oldalakról.

Bár nagy türelemmel használható lenne a böngésző. A winword egész jó sebességgel szalad, minden gond nélkül lehetene vele szöveget szerkeszteni.(már amennyire azzal lehet) Szerintem az office 97 is elműködne.

De én linuxot akarok, meg normális karakteres böngészőt.  

Egyenlőre ott tartok hogy potatot keresek, vagy egy régebbi slackwaret, amivel felturbózhatom a kis gépentyűt.

Mikor lesz végre egy oprendszer úgy öszerkava hogy minden működjön ?

Na én most szinte csak fanyalogni fogok.

Az alapállapot, hogy szeretem az Ubuntut. De néha nagyon tele vel a hócipőm.

A notimon majdnem minden csont nélkül szalad, még a hangerő osd -jét is tudja, eddig egyedüli rendszerként.

Mondjuk ha már ennyire kattingatós a rendszer, megoldhatták volna hogy ha végleg el akarom tüntetni a számomra idétlen és unalmas homokszínt a boot folyamatból,  ne kelljen a /etc ben matatnom. De ez lenne a legnagyobb bajom!

Az asztali gépemen kezdődtek az igazi nyűgök. Mivel a laptopomban nincs igazi 3d, csak a szokásos inteles memóriaosztós videókártya, azt gondoltam majd az asztalin meghagyom a compizt. Igaz abban is csak egy régi tnt32 figyel, de ahogy már ezerszer olvastam van a régi nvidiákra külön driver. Pláne ugye a Feisty már kattangatós megoldást kínál a zárt meghajtók telepítéséhez... hááát én maradok annál hogy kisérleti állapot.

Szépen felismerte hogy egy tnt van benne, húzta is hozzá a legacy drivert. Telepítette, majd szólt hogy indítsam újra... nem, nem csak az X -et, persze kernel modul.. érthető. Hát hagytam magam és újraindítottam. Vártam a megszokott NVidia logót. Szívbaj  jött rám hogy nem láttam. Nézem a xorg.conf -ot... driver nvidia. Akkor minden rendben. Mondjuk nem értettem miért sajnálják azt a tizedmásodperc reklámot a cégtől, mivel a logót persze a xorg.conf ban tiltotta le a telepítő. Aztán megértettem... de csak miután be akartam izzítani a compizt. Kitt katt, kapcsolnám be az extra effekteket, asszongya nem tudja. Ja csaptam a homlokomra, hát persze glx. glx szerver telepít. Újraindít, X indul hiba nélkül. Jelentkeznék befelé, a gnome gondolkozik 10 mp.ig (persze hisz ennyi van beállítva) majd újraindul az X, megint a gdm fogad. Na mondom... mivanmá ??? Mégegyszer... megint bejelkez, megint üres (ill homokszínű pfujj) képernyő. Majd az X ujraindul.

Na jó. 1-es terminál apt-get remove a glx szerver. X újraindít aztán no lám így simán belép. Na akkor mondom megkeveredett a script, nvidia driver leszed. Újraindít. Egyszerre feltelepít nvidia driver meg a glx szerver, megint újraindít (kezdek windows hangulatban lenni :D, mondjuk az xp-t ennyit már nem kell rebootolni)

Végre elindul a gnome, gyorsan futtatok egy kis glxgearst. Működik.. hurrá. Bár, mi az a fekete négyze az egérmutató körül ? És nicsak, de sok kerete lett annak az egy ablaknak ahogy elhúztam fölötte a mutatót.. szemetel...  

Elromlott volna a tnt ? Ennyi év után :D Még eszembe sem jutott hogy az Ubi lehet hibás. 

Lehúztam a száguldozó pingvint, megnézem azért a 3d műxik-e, a második képernyőnél kilép a játék... az x meg lefagy. Mit az X ? ctrl-alt-f1... semmi... néééé :D Akkor tényleg halódhat a tnt.  Na akkor nézzük a tvkártyát. Tvtime telepít, kamerámat az rgb n látja.. nagyszerű. Keressünk adást... UHF sáv keres keres... semmi. Na. Mondom akkor nézzük az mplayert. Mplayer -tv stb..mondom neki channel=26-RTL. Frekvenciát tudja, műsor sehol... 9-Mtv (Aki ebből tudja hol lakom gratula :D) megint semmi... sehol egy szál adó. Visszaboot xp alá, PVR . Mind jön szépen... heeeej, nem lesz tv nézés Feisty alatt ??? 

Közben felszenvedtem a mythtv -t is, aztán jót röhögtem mikor olvasomhogy az a mysql kliens amit használna, nem működik együt a mysql szerverrel, pedig ugye mindkettőt a repóból húzza magával :D szééép :D

Szivem szerint megnézném a verziószámát ennek a 7.10 -nek, de minek sajnos tudom hogy ez már nem rc. Videóvágó.. na 3 ból 2 összeomlik, mondjuk hálistennek rögtön, még mikor csak keresgélem mit szeretnék megnyitni velük.

Firefox. Nagyon okosan ahogy először flash-el találkozik felajánlja hogy letölti, waw már választhatok is :D Nagyszerű. Azért én maradok a bevált non-free :D de eredeti adobe playernél. Telepíti. Firefox újraindít, flash sehol, infósáv megint figyelmzetet hogy ha akarom letölti... mondom nahát. Na nem bánom telepítsed megint ha akarod. Asszongya már telepítve van :D Következő kódnévnek javasolnám a feledékeny elefántot ... Bár az nem jó, nem ugyanazzal a betűvel kezdődik. 

Ctrl-Alt-Backspace. Hátha az új X rendbevágja. De nem. Továbbra is panaszkodik hogy nincs flash player, majd miután megbeszéljük hogy telepítve van, betölti a flasht. Na mondom ez így nem lesz jó :D

Ezért már csak ne kelljen újraindítanom :D . Mikor a következő flashes oldalnál megint vitatkozunk, váratlanul azt mondom neki telepítse a másikat is. Ettől megnyugodott ... Ő. Én felhúztam magam, és gondolokozni kezdtem hogy visszateszem a salakot. Ott legalább tudom hogy én vagyok a hülye ha valamit nem ért a rendszer. Nem mondtam el neki elég részletesen.

Meg kell hagyni, ha csak szigorúan az ubuntu támogatott alkalmazásokat használnám lehet atomstabil lenne a rendszer, de csomó dologra képtelen lennék. Mindenesetre bíztató hogy a pidgin nem omlik össze ijedtében ha meglát egy izgő mozgó hangulatjelet, mint anno a gaim.

Még jó hogy nem ez a kiadás lesz a hosszúéletű, csak a következő. Ha jól emlékszem a 8.04 2012 ig lesz támogatott. Vagy nem jól emlékszem ?

Mert ez még áprilisig sem marad a gépemen :D 

2005 -ben írtam egy kicsit hosszabb GYIK -et linuxról, ami egy két módosítással még akár ma is segítség lehet az ismerkedőknek.

Most ide copy-zom , mert ugyan már vagy ötezren elolvasták mióta megtalálható itt ott, de sosem árt ha több helyen megtalálhatóak alapkérdésre a válaszok.

2005 ben írt Linux kezdõkenk doksi.

Linux Gyik Kezdõknek 2005 (windowsos szemmel)

- Mi szükség egy újabb ilyen Linux Gyik dokumentumra ?

- Több ilyen dokumentum létezik már a neten magyarul, de legtöbbjük már jónéhány éves. A linux pedig az elmúlt pár év alatt komoly fejlõdésen esett át, ezért úgy gondolom itt az ideje egy idõszerü linux gyiknak (Gyakran Ismételt Kérdések) kezdõk számára. (Szerintem minél több annál jobb. :) Leginkább az motivált az elkészítésére, hogy a 12 éves fiam informatika szakkörön megkérdezte, ki ismeri a linuxot, és senki még csak nem is hallott róla. A cégnél pedig ahol dolgozom, az informatikusok(!!!) 3 évvel ezelõtti linux problémákat kezdtek sorolni mikor rákérdeztem, hogy az új rendszerünket miért nem fejlesztjük linux alapokon.

- Mi az a linux ?

- A linux egy operációsrendszer, arra szolgál hogy programok futtatásához biztosítson környezetet. Manapság már használják az alaprendszerhez tartozó programválogatás megnevezésére is úgy mint: Suse Linux, UHU Linux, stb.

- Miben különbözik alapvetõen a windowstól ?

- A linux felépítése rétegszerü. A grafikus környezet is élesen elválasztható az alaprendszertõl, másnéven a kerneltõl. Ezenkívül a linux a 60 -as évektõl fejlõdõ, kifejezetten hálózati operációs rendszerként funkcionáló UNIX alapjaira építkezik, és nem a 80 -as években kifejlesztett DOS alapokra.

- Mi az a kernel ? A kernel az operációsrendszer magja. Feladata egyszerüen fogalmazva, az összeköttetés megteremtése a hardverek és a szoftverek között. Értelmezi a programok utasitásait, az utasitásoknak megfelelõen vezérli a hardvereket. A kernel persze nem linux sajátosság. A windowsnak is van kernele, csak nem különítehtõ el a grafikus felülettöl.

- Egyféle linux kernel létezik ?

A linux kernele folyamatos fejleszés alatt áll, pár havonta kerül kiadásra újabb és újabb kernel verzió. A kernelek számozása jelzi a fejlesztés állapotát és szintjét. A legújabb kernelnek van stabil és tesztelésre kibocsátott verziója. A stabil verziót onnan ismerni meg hogy a verziószám második tagja, páros szám. Aki ezt a dokumentumot olvassa annak valószinüleg egyenlõre csak a stabil verzióval lesz dolga. Jelenleg (2005. augusztusa) a kernel utolsó stabil verziója 2.6.12. Minnél fontosabb fejlesztés történt a kernelben, annál elõrébb álló szám emelkedik a verziószámban.

- Mit jelent az hogy linux disztribúció ?

- A disztribúció egyféle programválogatás, az alaprendszer mellé. Mint ahogy a windows sem csupán egy parancsértelmezõbõl áll, (mint anno a DOS) hanem különféle programok is települnek a telepítéskor, egy adott linux disztribúció is többféle programot kínál fel telepítésre.

- Tehát többféle linux disztribúció létezik. Melyek a legismertebbek ?

- A legismertebb distrók: Debian, Mandrake (Mandriva), SuSe, Fedora (RedHat), Slackware, Gentoo. Az összes disztribúció megtalálható a www.distrowatch.com oldalon.- Melyik distro a legnépszerübb ? Jelenleg a legnépszerübb az Ubuntu. (www.distrowatch.com szerint, 2005. augusztusa.)

- Magyarul tudnak ezek a distr. -ók ?

- A legtöbb igen, de nem minden összetevõjük beszél magyarul. Viszont vannak magyar fejlesztésü összeállítások.- Melyek a magyar disztribúciók ? Tudomásom szerint négy magyar összeállítás van. Ábécérendben: BlackPanther, Frugalware, Sulix (Csak Live CD), UHU. Ezek mindegyike egy ismert nagy distróra alapul. Az UHU debian, a Frugalware Slackware, a Sulix Knoppix, a BlackPanther Mandrake alapú. Magyarországon a legelterjedtebb közülük az UHU, legújabb verziója UHU 1.2 Rajt. A www.distrowatch.com alapján, nemzetközileg a frugalware a legnépszerübb. Honlapjaik:

UHU: www.uhulinux.hu Frugalware: www.frugalware.org Sulix: www.sulix.hu BalckPanther: www.blackpanther.hu

- Mi az a Live Cd ?

A Live Cd olyan rendszer ami csak CD rõl müködik. Nem kell telepíteni a merevlemezre, viszont lassabbak, és az egyéni beállítások is körülményesen tárolhatók. Elsõ próbára tökéletesek, ha tudjuk hogy egy telepített rendszer sokkal kényelmesebb és gyorsabb.

- MIt jelent az hogy a Linux ingyenes?

- Ellentétben más rendszerekkel, a vannak teljesen ingyenes linux változatok, amikben minden program szabadon használható, továbbfejleszthetõ, terjeszthetõ, egyetlen kikötés hogy a terjesztésért sem kérhetõ (kb. a saját költségeinket meghaladó) térítés. Nem csupán maga a rendszer ingyenes, de a linuxra fejlesztett programok 99 % is az. Eddig úgy tapasztaltam, amit meg tudok oldani más rendszer alatt, azt linux alatt is meg tudom. Azzal a különbséggel, hogy linux alatt nem kell mindenért fizeteni, a linuxos társadalom pedig kifejezetten ellenzi a kalózkodást, hiszen linux alatt mindent jogtisztán tudok ingyenesen használni. Véleményem szerint a szofver kalózkodást nem szigorú büntetések igérgetésével kell megállítani, hanem a szabad rendszerek megismertetésével.

- Miben különböznek a disztribúciók ? Miért van ilyen sok ?

- A különbözõ összeállítások, különbözõ feladatokra, illetve különbözõ célcsoportoknak készülnek. Vannak kifejezetten szerverek üzemeltetéséhez készült válogatások, van amelyiket inkább haladó linux felhasználóknak ajánlanak, illetve vannak kifejezetten felhasználóbarát, asztali, azaz desktop rendszerek, amelyek a szokásos hétköznapi feladatokra koncentrálnak.

- Melyik distr. -óval érdemes kezdeni az ismerkedést ?

- Sajnos erre a kérdésre csak szubjektív választ tudok adni. Nekem, mivel szeretek magyar termékeket használni, elsõbbséget élveznek a magyar összeállítások. Ismerkedéshez, az elsõ kellemes élményekhez ajánlom az UHU 1.2 Rajt verziót. 2 cd letölthetõ a www.uhulinux.hu oldalról. Ha a fokozatos elmélyülés a linuxban a mottó , a következõ ütemtervet követném. Ismerkedés: UHU, ismerkedés 2. szint: Ubuntu Tapasztalt linuxos vagyok, tudom hogy mit és hogyan akarok használni: Slackware, vagy Frugalware. Tapasztalt linuxos vagyok, imádok consolon buherálni, speciális alkalmazásokra van szükségem: Debian. A maximumot akarom kihozni a gépembõl, nem rémülök meg már semmitõl, elég gyors gépem van, tipikus ezeremester vagyok: Gentoo

- Milyen feladatokra lehet használni ?

- Elfogultság nélkül állíthatom, bármire. Egy példa. Az UHU 1.2, csak az 1. cd telepítése után, egy ma már kissé elavult 1300 Mhz duron proc. 256 Mb sd ram, 40 Gb hdd, 32 Mb video, kiépítésü gépen (telepítés kb 30 perc. Tudom az xp is kb annyi, de!!). Minden egyéb program telepítése nélkül a következõket tudtam vele használni(2.4 Gb helyet foglal). Irodai rendszer (openoffice, ms office tudású), Fotó manipulátor, (a photoshop méltó vetélytársa, Gimp), CD, DVD író (K3B), CD, DVD Grabber, ripper !, (a dvd jó minõségben 2 cd-s divx avivá konvertálható, kb 1.5 óra alatt) (Acidrip, mencoder) szinte minden formátumot ismerõ médialejátszó(divx, xvid,DVD mpeg2 !), ráadásul magyar fejlesztésü (Mplayer). GPRS(!)(magyar fejlesztésü gprs easy connect programmal), ADSL, Chello, modemes, vagy bármilyen net kapcsolat azonnal. 5 féle ablakkezelõ rendszer.

- Mi az az abblakkezelõ ?

- Mivel a Linux réteges felépítésü, nagyon sokféle grafikus felületrõl vezérelhetjük a rendszerünket. Ha réteges felépítésében próbáljuk megismerni a rendszert, Shrek után szabadon mondhatjuk hogy olyan mint a hagyma. Legbelül található a hardver, erre simul a rendszer magja, a kernel. Ha csak ennyi van a linuxunkból, a rendszer akkor is teljesértékü lehet. Ilyenkor azonban csak egy karakteres felületü, parancsfeldolgozó, esetleg karakteres alapú alkalmazásokat futtató rendszer van a kezünkben. De ez is sokkal többet tud, mint ahogy azt talán régen a dos tól megszoktuk, mert már a karakteres rendszerünk is többfeladatos, többfelhasználós, akár internet kapcsolatra, böngészésre, (szöveges webböngészõvel) cd-dvd írásra, saját hálózati kapcsolat teremtésre alkalmas. Mi következik ebbõl ? Megfelelõ tudással egy 486 -os elfekvõ gépünkbõl olcsó routert tudunk kreálni, kis hozzáértéssel. (lsd: oldlaptop.linuxuser.hu) Erre a rendszerre simul rá a grafikus kiszolgáló, népszerü néven X szerver. Régebben az xfree, manapság az xorg grafikus szerver a legnépszerübb. Az xserver a 2. héj a hagymán. Hardver-kernel-xserver. Feladata hogy könnyen programozható, könnyen elérhetõ felületet nyújtson az ablakkezelõk számára. Az ablakkezelõk feladata tulajdonképpen ugyanaz mint a windows ablakrendszeréé, nevezetesen hogy egymástól elkülönült objektumokban futtasson egy-egy programot.

- Melyek a legnépszerübb ablakkezelõk ?

- Ha nem hat éve próbálkoznék linux rendszerekkel, azt mondanám, van egy két ablakkezelõ, ami a megszokott windows ablakkezelõ rendszert próbálja utánozni. De mikor 2001 ben elõször láttam xp felületet, azt gondoltam: hmm de ismerõs. KDE Keramik vagy a Gnome pár témája eléggé hasonló megjelenésü volt régebben is. Szóval az ablakkezelõk közül is válogathatunk egy linux rendszerben. Az ablakkezelõ a 3. héj Shrek hagymáján kernel-xserver-ablakkezelõ. Amelyek a legnépszerübbek: KDE, Gnome, Xfce, IcwWM, WindowMaker, BlackBox, FluxBox... stb. Itt kezd kinyílni a linux világ. Ugyanis, amíg tudjuk hogy egy xp kényelmes használatához kell kb egy 800-1000 Mhz-es processor, legalább 128, de inkább 256 MB ram, addig jó konfigurálással, ettõl gyengébb gépen is tudunk elfogadhatóan müködõ modern linux rendszert müködésre bírni. (Volt 300 Mhz -es 64 Mb sdram -os 4 Gb Hdd laptopom, amin nagyon szépen futott egy windowmaker ablakkezelõ. divxes cd-k mplayerrel, cd írás, rippelés. Szinte minden müködött. ) Az ablakkezelõ határozza meg a linux grafikai kinézetét, kezelésének módját. A KDE és a Gnome hasonlít megjelenésében, kezelésében leginkább a megszokott felületekhez. Ami szembeötlõ, az az egyéni beállítási lehetõségek végtelen tárháza. Nem csak a hátteret és a szineket változtathatjuk, de az ablakok keretstílusát, a panelek és menük hátterét, átlátszóságát stb. A lehetõségek száma szinte végtelen. Az xfce ablakkezelõ, a Mac gépek OSX rendszeréhez szokott felhasználóknak lehet ismerõs. A WindowMaker, BlackBox, FluxBox pedig kis rendszerigényü, ám mégis tetszetõs felületet biztosítanak. Az hogy mely ablakkezelõk állnak rendelkezésre disztribúciófüggõ. Általában a telepítéskor 4-5 ablakkezelõ települ, amelyek között a rendszerünk minden indulásakor választhatunk akár mást és mást. De ha olyat szeretnénk használni, ami alapból nem áll a rendelkezésünkre, semmi ok az elkeseredésre, csomagból, vagy forrásból is telepíthetünk újabb ablakkezelõket.

- Mi az a csomag, mit jelent az hogy forrásból telepíteni ?

- Gyakran találkozom Linuxos fórumokon olyan, a linuxxal még csak ismerkedõ felhasználókkal, akik letöltöttek valahonnan egy programot, aztán tanácstalanul kérdezik hogy hogyan kell telepíteni, hiszen sehol egy install.exe vagy egy setup.exe . A linux felépítése, a feltelepített alkalmazásokra nézve is réteges szerkezetü. Ezért annak hogy tudunk -e egy újabb prgramot telepíteni, feltételei vannak. (Ugyanúgy mint mondjuk a windows alatt egyes játékok telepítésének feltétele a directx9) Ezt a feltételrendszert Linux alatt függõségnek hívjuk. A linuxon nem programokat telepítünk, hanem csomagokat. Az pedig hogy egy adott csomagot tudunk -e telepíteni annak a függvénye, hogy minden olyan csomag megtalálható -e a rendszerünkben, amit az új csomag használni fog. A csomagok nem csak alkalmazásokat tartalmazhatnak, hanem pl. olyan függvényeket amikre több alkalmazásnak is szüksége lehet, vagy témákat, ikonokat ablakkezelõkhöz, esetleg egy új ablakkezelõt, vagy akár codececet médialejátszók számára. Azt hogy egy adott csomagnak mire van szüksége, általában a csamag leírásában megtaláljuk. De szerencsére nem nekünk kell fejben tartani hogy milyen csomagok vannak telepítve a rendszerünkön. A csomagok kezeléséhez csomagkezelõ alkalmazások nyújtanak segítséget. Minden nagy disztribúciónak van saját csomagkezelõ rendszere. Sajnos egy adott disztribúcióhoz készült csomag ritkán használható más distróval. A két nagy csomagkezelõ rendszer a Debian és a RedHat csomagfelépítésére alapul. Az rpm alapú csomagstruktúráját használja pl. a SuSe, vagy a Redhat (Fedora). De ettõl sajnos még egy suse rendszerben nem fogjuk tudni használni a RedHat (Fedora) számára keszült rpm csomagokat. Mint ahogy a magyar UHU alatt sem tudunk debian csomagokat telepíteni, függetlenül attól hogy az UHU a debianra építekezett (Azért van ellenpélda is, az Ubuntura minden további nélkül telepíthetünk Debian csomagokat). Ezért aztán ha egy alkalmazást a fejlesztõk minden linuxra elérhetõvé akarnak tenni, forrásként teszik közzé. Ez azt jelenti hogy magát a c programot tölthetjük le, és a rendszerünk részét képezõ c fordítóval mi fordíthatjuk futtatható alkalmazássá. Ez nagyon bonyolultan hangzik, pedig végtelenül egyszerü.

- Azt hallottam hogy linuxot telepíteni, konfigurálni, arra új programot telepíteni bonyolult ! Igaz ez ?

- Ha számodra nem bonyolult feltelepíteni egy xp-t, akkor linuxot sem az. Ha tisztában vagy alap informatikai fogalmakkal mint partíció, grafikus felbontás, stb. bátran hozzákezdhetsz akár egy UHU, akár egy Mandrake(Mandriva), Suse, Fedora telepítéséhez. Nem valószínü hogy gondot fog okozni. A mai rendszerek már szinte mindegyike önmüködö, nagyrészt grafikus telepítõkkel rendelkeznek. Ugyanúgy nem fog gondot okozni a ha állítani akarsz valamit a rendszereden, mert ezen distrók mind rendelkeznek grafikus beállítóközpontokkal, amiket semmivel sem bonyolultabb kezelni, mint a windows vezérlõpultját. Csomagot telepíteni ugyancsak egyszerü, mert a csomagkezelõket használhatjuk grafikus elõtétekkel, amikben megnézhetjük milyen csomagok vannak feltelepítve, egy - két kattintással feltelepíthetünk vagy leszedhetünk csomagokat. Csinálhatjuk így is, de persze nem ez az igazi linuxos hozzáállás. Bár a mai desktop linux rendszerekben már szinte mindent beállíthatunk kattingatással, de ha ismerni akarjuk gépünket és rendszerünket, ne féljünk a parancssortól. Persze itt ezt is másképp hívják. Szóval ne féljünk a termináltól. Csak egy egyszerü példa. A debian sok rendszerben alkalmazott csomagkezelõ rendszere az apt-get. Ugyan ennek is van több grafikus kezelõ felülete, pl. a Synaptic, de szerintem semmivel sem bonyolultabb megmondani az apt-get nek terminálon, hogy installálja mondjuk a mozilla utolsó elérhetõ verziójú csomagját, mint ugyanezt elérni a grafikus felületen. Csak kiadjuk a parancsot: apt-get install mozilla és ha a a disztribúciónk nem tartalmazza, de van internetkapcsolatunk, az apt-get letölti nemcsak a mozilla csomagját, de minden egyéb olyan csomagot is ami hiányzik a gépünkrõl ahhoz, hogy gond nélkül használni tudjuk a mozilla webböngészõt, majd telepíti is azokat. Forrásból telepíteni sem bonyolultabb. A letöltött forrást kicsomagoljuk, a kicsomagolt forrás könyvtárában kiadjuk a ./configure majd a make, végül a make install parancsokat, és már használhatjuk is a programot. Persze a fordításhoz kis idõ kell, de a forrásból fordított csomagok igazodnak legjobban a mi gépünk hardveréhez. Ezért aztán van oyan linux distr. ami kifejezetten csak fordított csomagokból építkezik, így a rendszer kifejezetten a mi gépünkre lesz szabva, kihasználva ezzel minden hardverünket a legoptimáisabb teljesítményét. Ez a disztribúció a Gentoo.

- Ha ki akarom próbálni valamelyik linuxot, meg tudom ezt úgy tenni hogy az eddig használt rendszerem ne sérüljön ?

- Természetesen. Hát persze hogy meg :) Sõt, Linux alól fogod látni, tudod kezelni az eddigi rendszeredben található dokumentumaidat is. (Persze ez visszafele nem igaz) Két lehetõséged is van hogy úgy próbálj ki Linuxot, hogy az eddigi rendszered változatlan maradjon. Az egyik a Live Cd. Csak beteszed a cd -t, és újraindítod a gépet. Ha a géped biosa úgy van beállítva hogy cd -n keresi elõször a bootolható rendszert akkor pár perc múlva már próbálgathatod is. Ilyen live cd -t találsz pl a www.uhulinux.hu -n, vagy a www.sulix.hu -n. A másik lehetõség hogy felszabadítasz úgy 5 -10 Gb -nyi üres partíciót a merevlemezen. (Pl. a partitio magic -el win alaltt) A linux telepítés közben közben kérdez majd valami ilyesmit hogy a teljes lemezt használja, vagy egy meglévõ, vagy üres partíciót használjon. Válaszd ez utóbbit. Van hogy megkérdezi milyen fájlrendszert használjon, legyen -e swap, illetve hova tegye a grubot.

- Mi az a swap ? Milyen fájlrendszereket használ a linux ? Mi az a bootloader ? Mi az

hogy grub ?

- Akármilyen okosak is a modern linux telepítõk, nem akarnak helyetted dönteni. Ezért aztán telepítés közben pár egyszerü kérdést tesznek fel. Az egyik ilyen hogy hova kerüljön a mervlemezen a rendszer. A másik ilyen lehet hogy milyen fájlrendszert használjon. A linux fájlrendszerei, ext2, ext3, ReiserFs. Mivel ez egy kezdõ linuxosoknak szóló gyik nem mennék bele a különbségeikbe, lényeg hogy mind a három nagyon stabil, modern, nehezen töredezõ fájlrendszer. Manapság az ext3 vagy a ReiserFs használatos. Ha választanunk kell válasszuk az ext3 -t. Persze attól hogy ezek a linux saját fájlrendszerei, kezel rajtuk kívül még vagy 50 féle fájlrendszert. Persze a fat32 és az ntfs is köztük van. Azonban mivel az ntfs egy jogokat azonosító fájlrendszer, a linux nem hajlandó írni rá, csak olvassa. Megkérdezheti azt is hogy hova csatolja ezt a fájrendszert. Erre válaszoljuk hogy: / azaz a gyökérbe.(A linux egyedi könyvtárfelépítésérõl késõbb még lesz szó). Majd kérdezõsködhet a swapról. A swap a linux viruális memóriája, ami ellentétben a windowssal alaphelyzetben külön partíción van. Ha 512 Mb memóriánál kevesebbünk van, akkor készíttessünk a memóriánk méreténél kétszer nagyobb swapot. Ha 512 vagy attól több memória van a gépünkben, nincs sok értelme a swapnak. Ilyenkor ne készítsünk swapot. Van olyan telepítõ ami erre visszakérdez, hogy tényleg nem akarunk -é, de tényleg ne akarjunk :) Végül miután minden szükséges csomagot feltelepített és beállított a rendszer megkérdezi hova telepítse a bootloadert. Hogy tudjuk mit kérdez ismernünk kell az MBR (master boot record) és a boot record jelentését. A merevlemezünk elsõ pár sectorának kiemelt szerepe van. A gép indulásakor a bios ide adja át az indulási folyamat folytatását, és az itt található információ alapján kezdi el betölteni a op.rendszert. Ha csak egy op.rendszer van a gépünkön, a dolog egyszerü mert az az egy rendszer ide telepíti saját rendszerbetöltõ programját és kész. Ha több van, akkor erre a részre egy olyan programot is tudunk telepíteni ami választást kínál a gépen lévõ rendszerek között, ilyenkor minden rendszer saját betöltõ programja, a saját partíciójának a boot recordjában van, és az MBR ben lévõ program annak adja tovább az irányítást. Többféle ilyen MBR -be telepíthetõ program van ami lehetõvé teszi a választást a rendszerek között. Az egyik ilyen , és manapság leggyakrabban használt a Grub. Nagy elõnye a másik ismert linuxos bootloaderrel a lilo-val szemben, hogy mindegy hol kezdõdik a rendszer, mennyire a lemez végén található fizikailag. Ha késõbb más rendszert kell újratelepítenünk a gépünkre, ami nincs felkészítve arra hogy más rendszerekkel ossza meg a helyet, a telepítés felülírja az MBR -t, és úgy tünik mintha eltünt volna a gépünkrõl a linux. Pedig nem, csupán a betöltõje tünt el, amit a linux telepítõ cd -jével újra a helyére tudunk tenni. Ezek után a telepítõ már csak a root jelszavára lesz kiváncsi.

- Mi az a root ?

- A root kétféle jelentésben használatos. Jelenti az alapkönyvtárat, amibõl minden más könyvtár ered, illetve azt az alapfelhasználót, akinek mindenhez joga van, és akitõl minden jog ered. (Szó szerint gyökér, tehát az a gyökér rendszergazda aki a jogokat osztogatja :)) Persze saját rendszerünkön nekünk kell lennünk a rendszergazdának. Ezért olyan jelszót válasszunk amit lehetõleg nem felejtünk el.

- Mi az hogy jogok ?

- Mint ahogy az xp-ben az admin osztogatja, hogy ki mit tehet a gépen illetve a hálózaton, a linuxban a root. A különbség csupán a fejlettségben van. Bár már az Xp ntfs fájrendszere is azonosítja hogy melyik fájlt ki hozta létre, a hozzáférést csupán a saját dokumentumokhoz korlátozza, ott is kikerülehtõ. (Na ezt azért se írom le hogyan :)) A linux, a unixtól örökölten minden egyes fájlhoz egy jogosultsági táblát rende0l, ami jelzi hogy melyik felhasználó hozta létre, kik olvashatják, kik írhatják, kik futtathatják az adott fájlt. Mivel a linux többfelhasználós rendszer, minden felhasználónak van saját könyvtára, amiben a neki fontos dolgokat tárolhatja, meg presze a saját beállításait is minden programhoz amit használ. Ezt a könyvtárat még a root sem érheti el, nem úgy mint más rendszerekben :) Szóval a root felhasználónak is csak majdnem mindenhez van joga.

- Csak egyedül használom a gépem.  Mire jó nekem hogy többfelhasználós a Linux ?

- Általában azt szokták ajánlani, hogy ne rootként használjuk a rendszerünket, mert még véletlenül sem tudunk benne kárt tenni. Minden telepítõ létrehozat velünk legalább egy átlag felhasználót, és szerencsés ha ezzel a felhasználóval lépünk be. Ha valami olyat szeretnénk tenni amihez feltétlenül root jog szükséges, egy terminálban a su paranccsal majd a root jelszó megadásával felkaphatjuk a root jogokat. A ma, a distrowatch szerint legnépszerübb linux ditstr. az ubuntu, a telepítés során nem is hoz létre root felhasználót, frugalware pedig nem engedi belépni a root -ot x-en.

- Milyen konfiguráció szükséges a linuxhoz ?

- Általában szép grafikus felületet szeretnénk látni egy rendszeren, ami gyorsan és jól reagál a kattingatásainkra. Bár én bátorítok mindenkit, hogyha már elég önbizalmat érez linux felhasználóként a próbálkozáshoz gyengébb, régebbi gépeken, vegye elõ a sarokban porosodó PI - PII -es gépeket, tegyen bele 128 Mb memóriát, és rakjon össze rajta egy jó kis linux rendszert FluxBox vagy BlackBox ablakkezelõvel,és meg fog lepõdni. Aki csak épp ismerkedni kíván a Linuxxal, kicsit erõsebb gépen tegye. Szó sincs róla hogy erõgép kellene hozzá. Szerintem amin egy XP eldöcög, azzal a géppel már lehet próbálkozni szinte bármelyik distróval. Az ismerkedéshez 128 Mb memória, kb 1000 Mhz -es processzor meg kb 5 Gb hdd elég is. Ha ettõl több, akkor megy minden mint a karikacsapás. Lehet van aki felhördül hogy ettõl kevesebb is elég, igaza is van. De ettõl kisebb gépen hamar elmehet a próbálkozástól a kedvünk.

- Na jó, ez mind szép, de mindent meg tudtam csinálni eddig win alatt is. Akkor minek ez nekem ?

- Ööööö... igen. Valóban, mára már elérte a windows, az XP -vel hogy nem kell feszt újraindítani, két telepítés között több mint 3 hónap telik el, és a kék képernyõk meg a lefagyások is megritkultak. A win2000 után, annak továbbfejlesztéseként kihozta az elsõ már-már jól használható rendszerét. (Ideje volt, emlékezzünk win95-98-me, vagy NT.service packok sorozata majd 2000 után... aztán xp, xp sp2... szóval, ideje volt hogy használni is lehessen.) DE. Mennyibe is kerül ? Mit is kapunk az áráért ??? Az alaprendszer nem tartalmaz, irodai csomagot, normáls cd dvd írót, normális médialejátszót, nincs fotó feldolgozó program, nincs fejlesztõezköz, nincs választási lehetõség hogy mit is akarsz használni. De van kémprogram, ami jelenti a géped kiépítését, van biztonsági hibákkal telezsúfolt böngészõ és levelezõ, ráadásul olyan böngészõ ami teljesen figyelmen kívül hagyja a szabványokat. Ha mindezt meg kellene venned amit linux alatt törvényesen és jó minõségben használhatsz, több mint félmillióba kerülnének a licenszek. A másik út a warez rulez. Csak tört programok, warez oldalakról szerezve a regisztrációs kódokat. Tudtad hogy a legújabb xp kiadások csak 30 napig használhatóak regisztráció nélkül ? Tudtad hogy a legtöbb warez oldalról letöltött keygen vagy vírust, vagy backdoort telepít a gépedre ?  Tudtad hogy a az xp jelentõ loggot küld egy szerverre a gépedre telepített programokról is ? Ha tapasztalt win felhasználó vagy, és gyakran netezel, mi az a két elsõ dolog amit telepítesz a rendszeredre ? Ne mond tudom. Tüzfal és vírusírtó. Ha eleged van a vírusokból... Linux. De mi lesz holnap ? A BSA (örülj ha nem tudod mi az) börtönbütetéssel fenyegetõzik a kalóz szoftverek használói ellen, vagy azt mondja vedd úgy ha OEM -es windows -al telepített gépet vásárolsz, a hardver ingyen volt. De azt nem mondja hogy van választási lehetõséged. A linuxokat nem túlhajtott határidõre dolgozó, pirosszemü programozók írják megélhetésbõl. A linuxokat szakmaszeretõ önzetlen, nagyrészt ingyen fejlesztõ, a szakmájuk iránt elkötelezett programozók fejlesztik.(Igaz épp ezért a debian frissítési periódusa fél - egy év.) Ha nem lenne ilyen jó a rendszer, ha nem lenne ennyire kéz alá idomított, sem szólhatnánk egy szót sem, hiszen ingyen van. De érdekes módon megállja az összehasonlítást egy drága kereskedelmi termékkel. Ha belegondolsz a földön a legjobb dolgok ingyenesek. Napfény, tenger, pálmafák, természet, szex :) Linux :))) Mik a hibái ? Gondolkozásra serkent. Ha elmélyedsz benne megismered a saját géped, a saját rendszered. Függõséget okoz :)))) - Mi garantálja hogy a Linux alkalmazások jól müködnek ? A nyílt forráskód. A Linux nem csupán ingyenes, de a rendszer és a programok nagyrészt úgy terjeszthetõk, ha a forráskód is hozzáférhetõ. A hibák épp ezért hamar kitudódnak, pl. mert ma már a microsoftnak külön csoportja van, ahol a linuxok gyengeségeit keresik, és azonnal publikálják õket ha véletlen talának valamit (persze szinte azonnal javítják is õket a linux fejlesztõk) . Természetesen a windows forráskódja szigorúan titkos :)) Hogy mennyire elavult már ez a titkolózás ? A szerver rendszerek nagy öregje, a sun is nyílttá tette solaris unixának forrását. Hiszen nincs mit titkolnia. így már láthatják is a hozzáértõk, mitõl profi egy profi rendszer. (Sõt nem hogy nyílt a forrás, de a solaris unix 10, ingyenes oprendszerré vált. Hiába no, a jó példa is ragadós)

- Azt hallottam Linux alatt nem lehet játszani !

Lehet, de a valójában tényleg nem játékok futtatására van kihegyezve. A két nagy videokártya gyártó az ATI és az Nvidia ugyan elérhetõvé teszi kártyái driverét linuxhoz is, de sajnos ezek a driverek nem az igaziak. Érezni rajtuk hogy csak mostohagyerekek. Pár ismertebb játékot ugyan átportoltak linuxra, pár játéknak pedig megvan a megfelelõje, de a játékkínálat valóban szegényesebb, mint más rendszereken. Persze ez köszönhetõ annak is hogy minden nagy játékfejlesztõ erõsen profitorientált, miért érné meg nekik ingyen terjeszteni amit jó pénzért eladhatnak. Gond még az is hogy a két nagy videokártya gyártó, nem engedi hogy a linux terjesztések tartalmazzák az eredeti drivereket, azokat külön kell letölteni és telepíteni. Ezért vannak gondok a 3d-s gyorsítással. A drivereik forráskódját pedig nem adják közre, így a linuxos társadalom sem tudja jól használhatóvá tenni õket. Mindenesetre a linux alatti játékokról van külön magyar weboldal: gameport.linuxuser.hu

- Milyen, a windowsban megszokott alkalmazásokhoz hasonló programokat találunk linux alatt ?

- Általában egy distr.-ón belül többféle program is rendelkezésre áll ugyanahhoz a feladathoz. A különbözõ ablakkezelõkkel is települnek a saját alkalmazásaik, és sok megszokott, a rendszerhez szervesen kapcsolódó alkalmazás találunk a konzolon is. Fájlkezelõk: KDE fájlkezelõje - krusader, felépítése sokban hasonlít a Total commanderhez. A gnome-é a gnome commander, windows intézõ szerü, az MC vagy Midnight Commander, karakteres alapú, leginkább a régi megszokott Norton Commanderhez hasonlít. Az xfce -nek is van sajátja, meg a legtöbb ablakkezelõnek szintén. Multimédia: A magyar fejlesztésü Mplayer, mindenféle kodeckel tömörített videó fájlt lejátszik, de a DVD és a legújabb formátumok sem jelentenek neki gondot.(www.mplayerhq.com) A Kaboodle és a Noatun szintén médialejátszók, az Xmms pedig a winamphoz hasonló fõleg zenei fájlok lejátszására való. A Kino videoszerkesztõ program, az Acidrip a mencoder grafikai elõtétprogramjaként dvd grabbaelést tesz lehetõvé, a K3B Néróhoz hasonló grafilkus felületü cd - dvd író alkalmazás. Irodai programcsomagok Általában minden terjesztésben megtalálható az Open Office valamelyik verziója, ami tartalmaz fejlett szövegszerkesztõt, táblázatkezelõt, bemutatókészítõt, de sok distr. tartalmazza a kde irodai csomagját a koffice -t is. Szótárprogramot is találhatunk Jdictionary néven, amely angol, magyar, német, francia nyelven használható. Kiadványszerkesztõ is elõkerülehet (Scribus) Fotó és rajzprogramok. A Gimp, méltó ellenfele a PhotoShopnak, nem csupán ingyenessége, de tudása alapján is. De találhatunk pixel és vektor alapú rajzprogramokat, képnézegetõket, fotóalbum programokat is, amik semmivel sem maradnak el más platformok programjai mögött. Internet. A linux változatok legtöbbje több böngészõt is tartalmaz, ezek általában a Mozilla, az Opera, a Firefox, a Galeon vagy a Konqeror. Szívem szerint azt mondanám ezek bármelyike jobb választás mint az IExplorer, talán akkor is ha megmaradunk windows alapokon. De találhatunk webszerkesztõ rendszereket, BlueFish, vagy a Mozilla webszerkesztõje, üzengetõ programokat, irc klienseket, levelezõ rendszereket (Evolution, kmail, mozilla mail) ezek egyike sem olyan védtelen a levélben terjedõ vírusokkal szemben mint az outlook. Csak ízelítõül soroltam fel néhány alkalmazást hogy láthassuk, egy sima rendszertelepítés után is már a bõség zavarával küszködünk, mert egy feladat elvégzéséhez egész seregnyi program áll rendelkezésünkre.

- Feltelepítettem egy Linuxot. Hol találom a cd - dvd lejátszómat, hol találom a fat32 vagy ntfs partíciómat ?

- Ha egy feltelepített rendszeren elindítunk egy fájlkezelõt, a megszokott DOSból örökölt windows könyvtárrendszer helyett, a marson érezzük magunkat. A gyökérbõl jónéhány könyvtárat látunk, és noha már nem ma volt, még mindíg emlékszem arra az elesettség érzésre amit akkor éreztem, mikor elõször megláttam a linux könyvtárszerkezetét. No panic. Hamar megszokjuk majd, fõleg ha rájövünk hogy logikus, jól szervezett rendszer, ahol mindennek megvan a maga helye. Nem szeretnék minden könyvtáron végigmenni, egyenlõre csak a számunkra legfontosabbakat nézzük meg. Az új szabvány szerint, a nem szorosan a linux szerkezetéhez tartozó egységek a /media könyvtár alatt találhatóak. Itt lehet egy cdrom nevü könyvtár, ahová a meghajtóba tett cd, vagy dvd kerül felcsatolásra, lehet egy hda, vagy hda1, hdb, nevü könyvtár. Ide a merevlemezünk más partíciói, vagy más elérhetõ merevlemezek kerülnek felcsatolásra. Találhatunk sda1 vagy sda2..3..4 stb könyvtárat, ahová az usb -n csatlakozó adathordozók kerülnek felcsatolásra. Az fdd értelemszerüen a floppy helye. Régebbi linuxokban több variáció is volt arra hogy mit hova csatolt fel a rendszer. A suse a windows partícióját a gyökérbõl nyíló /windows könyvtárba csatolta, a cdromot pedig a /mnt könyvtár alá. Eredetileg a /mnt könyvtár szolgált arra hogy egy külsõ fájlrendszert felcsatoljunk a rendszerünkhöz.

- Mit jelent az hogy felcsatolni vagy lecsatolni egy meghajtót, vagy fájlrendszert?

- A linux a unixtól örökölte azt a tulajdonságát, hogy minden egység, hálózat stb. fájlrendszerként kerül felcsatolásra. A unixból eredendõen a linux számára minden egy fájl. A /dev könyvtár alatt található fájlok, valójában nem fájlok, hanem egy egy egység megfelelõi. A /proc könyvtár alatt pedig az épp futó processzek találhatók, amik persze megint nem valódi fájlok. A régebbi linux rendszerekben egy cd, egy floppy vagy más külsõ egység fel és lecsatolása nem ment végbe automatikusan, a root felhasználó joga volt kizárólagosan, egy-egy egységen található fájlrendszer, könyvtárszerkezet fel és leválasztása. Ha figyelembe vesszük, hogy egy nagyobb hálózaton, több tíz , száz felhasználó használta ugyanazt a fájlrendszert, érthetõ hogy miért volt erre szükség. Nem lett volna szerencsés ha egyszercsak kihúznak egy meghajtót mindenki alól, hiszen lehet hogy többen is dolgoznak rajta. Annak is sok elõnye van, hogy nem c, d, e stb meghajtók jelölik a különbözõ egységeket, mert mint a win alatt láthatjuk néha, (pl. egy mobil rack csatlakoztatásakor) csúnyán meg tudja kavarni a dolgokat egy új meghajtó, ha az oprendszer önkényesen nevezgeti át õket. A mai desktop rendszereken a cd -k dvd-k floppy, usb-s háttértárak csatlakoztatását automatikusan elvégzi helyettünk (illetve a root helyett) egy program. Azonban nem árt tudni hogy mi magunk is fel illetve leválaszthatunk meghajtókat, könyvtáraszerkezeteket, erre szolgál a terminálban kiadott mount -fel umont -le csatolást (mountolást) végrehajtó parancs. pl egy cd felcsatolására szolgáló teljes parancssor így néz ki mount /dev/cdrom /media/cdrom (Ezzel azt mondjuk a rendszernek, csatloja fel a dev könyvtárban lévõ cdrom egységet a /media/cdrom könyvtárba)

- Hol találjuk felhasználóként a saját fájlainkat ?

Minden felhasználónak van egy saját könyvtára a /home/felhasználónév könyvtárban. Itt nem csak az általunk létrehozott fájlok találhatóak, de az általunk használt programok is nagyrészt itt rögzítik, azokat a beállításokat amikkel mi használjuk õket. Kivétel a root felhasználó, mert az õ könyvtára a gyökérbõl nyílik, és rajta kívül senki nem tudja megnyitni.

- Hol találjuk a rendszer beállításait tartalmazó fájlokat ? (Windowsosoknak regisztrációs adatbázis)

- A linux szerencsére sokkal egyszerübben tárolja a rendszer beállításait, mert itt nem egy átláthatalan adatbázist kell buherálni ha finomhangolást akarunk elérni, hanem minden configurációs fájl egy egyszerü szövegfájl, érthetõ szintaktikával. (Nagyrészt kikommentezve) Aki nem érti mit írtam fentebb se ijedjen meg, ha érdekli a konfigurálás konzolról, minden linuxos fórumon örömmel segítenek neki(Vagy olvassa fellow.linuxuser.hu lapját, bár az kifejezetten debianhoz szóló segítség, de bárki sokat tanulhat a linux egyik nagyöregjétõl). A rendszer konfigurációs fájljai nagyrészt a /etc könyvtárban, illetve annak alkönyvtáraiban találhatóak.

- Ha elakadok, vagy mélyebben szeretnék megismerkedni a Linuxxal, hol kaphatok segítséget ?

A linux társadalomra jellemzõ, hogy szivesen fogadják az új linuxosokat, és szívesen segítenek a problémák megoldásában is. Ma már szerencsére elég sok dokumentáció található a linuxról magyarul. A linux-hogyanok az alapoktól a rendszer mélyéig kalauzolnak, a linuxos fórumokon pedig alig találunk olyan problémát amit valaki már ne vetett volna fel, és ne kapott volna rá segítséget. A webhelyek, amiket érdemes felkeresni: linux.lap.hu, www.linuxforum.hu, www.linux.hu, www.hup.hu, www.linuxbazis.hu, www.szabilinux.hu, fellow.linuxuser.hu stb stb stb. Ne feledd, van más megoldás is mint a megszokott, nem vagy rákényszerítve sem pénzpocsékolásra, sem kalózkodásra. Vár a szabad világ !

- Miért csak olvasom itt ezt még mindíg, ahelyett hogy már egy linuxot próbálgatnék ?

Nosza.

----

Ezt azt lehetne aktualizálni a leírásban, hiába, eltelt két év, de a lényeg még mindíg helytálló.